Komjáthy Miklós: Az osztrák-magyar monarchia közös minisztertanácsa (kormányzattörténeti és irattani vázlat) (Budapest, 1966)

A közös minisztertanács kialakulása - X. A közös minisztérium kormányjellegéről

Hadd emlékeztessek ismételten a magyar kiegyezési törvénynek a közös minisztertanács funkcióját merő negatívumokban meghatározó szövegére. Ebből ui. nemcsak az derül ki, hogy a közös minisztertanács hatalmi köre nem volt teljes /csak az tartozott belé, ami nem illette meg sem a magyar, sem az osztrák minisztertanácsot/, hanem az is, hogy a magyar és az osztrák minisztertanácsé sem. Erre a tényre egy alkotmányjogi feljegyzés pozitívan is rávilágít, amely Goluchowski külügyminiszterré történt kinevezésével kapcsolatos vita során készült. A kinevezés igy szólt: "Kinevezem Önt Házam és a külügyek miniszterévé. Megbízom a közös minisztertanácsban való elnökléssel.., "58 4 kinevezésnek ez a fogalmazása a magyar parlamentben nagy vihart váltott ki. Ugrón Gábor képviselő a "Házam minisztere" kitétel ellen tiltakozott, mondván: a kiegyezési törvény csak külügyminiszterről beszél. Az interpellációt jegyzékváltás követte a magyar miniszterelnök és a közös külügyminiszter között, majd ennek eredményeképpen a külügyminisztérium "Staatsrechtliche Notiz" cimü értekezésfélét készített, és sokszorosittatott nyomtatásban a kérdést érintő törvények, rendeletek s legfelsőbb elhatározások megállapításainak összefoglalására.99 E feljegyzés szerint a közös miniszterek funkciójával a két ország törvényei nem foglalkoznak, Több példán illusztrálván ezt a megállapítást, oda konkludál, hogy csak a közös, a magyar és az osztrák minisztérium hatalmi köre és illetékessége, együtt véve reprezentálja az OsztrákMagyar Monarchia teljes végrehajtó hatalmát.^1 E szorosnak elgondolt közjogi kapcsolat ellenére a két minisztertanács csak igen vékony szálon függött össze egymással .

U£: Jegyzőkönyveinkben e kapcsolatokra nincs is más adat, mint egyfelől az, hogy a magyar kormányt a közös minisztertanácsban képviselő miniszterelnök, vagy valamelyik szakminisztere', ill. ezek előterjesztése alapján az elnöklő külügyminiszter a tanácskozás egy-egy pontját a magyar minisztertanács ide vonatkozó határozatára hivatkozva vezette be,1^3 másfelől pedig az, hogy a miniszterelnök közös minisztertanácsi határozatokról referált a magyar minisztertanácsnak.^-^^ Alább még lesz szó arról, hogy a vitás kérdések megbeszélése céljából a magyar és osztrák miniszterekkel kiegészített közös minisztertanács miképp lett a császár-királyság legfőbb kormányszerve, most, az itt előadottak összefüggésében, csak arra utalok, hogy az a gyenge szál, amely az egyes államok minisztertanácsait a közös minisztertanáccsal összefűzte, a világháború alatt megerősödött. Nem ugy, hogy szaporodott az egymásrautalások száma a jegyzőkönyveikben, hanem ugy, hogy egyre többször s egyre nagyobb számban jelentek meg a közös minisztertanácsi üléseken az osztrák és a magyar kormány szakminiszterei s más, kitűnő szakemberek. A háborús helyzet, amely vastörvényszerüséggel követelte meg a Monarchia gazdasági, politikai és katonai erejének összefogását, egységes intézkedéseköt -kívánt. Olyanokat, amelyeknek végrehajtásához a Monarchia legfőbb hatalmának teljessége volt szükséges.A végrehajtó hatalomnak ez a teljessége, a valóságban a közös minisztériumnak azokon az ülésein bontakozott ki, amelyeken a közös minisztereken kivül az osztrák és a magyar minisztérium minden számottevőbb képviselője résztvett. A szorongató, háborús helyzet sorra teremtette meg