Komjáthy Miklós: Az osztrák-magyar monarchia közös minisztertanácsa (kormányzattörténeti és irattani vázlat) (Budapest, 1966)
A közös minisztertanács kialakulása - X. A közös minisztérium kormányjellegéről
bele, mire nem illetékes, mi nem tartozik hatáskörébe. Lehet-e életképes az olyan kormányapparátus, amelynek feladatait, célját egyértelműen meghatározni nem tudták, amely számára működésének kereteit ugy vonták meg, hogy a kereteket pozitiv tartalommal megtölteni elmulasztották? Ismételten volt már szó arról, hogy a magyar kiegyezési törvény sok negativ formulája, történeti-elvi fejtegetése mögött a magyar önállóság sajátos rendi-jogászi védelme húzódott meg. A közös minisztérium hatáskörének.ennyi mindent tiltó-tagadó definíciója is lényegében ennek a függetlenségbiztositó akaratnak volt negativ kifejezése. Az uralkodóval egyezkedő magyar politikusok igényelték a Habsburg-birodalom valóságos védelmét, a Habsburg-birodalom nagyhatalmi állásával járó valóságos előnyöket, de legalább a. látszatát akarták megóvni a magyar állam önállóságának. Láttuk, Tisza Kálmánék kisebbségi javaslata egyáltalán tudni sem akart közös minisztériumról s még Deák formulája is óvatosan csak a közös ügyeket kezelő miniszterekről beszélt. Még csak közös minisztériumot sem mondott: az ő elképzelésében felelős minisztériuma csupán a két országnak, Ausztriának és Magyarországnak volt. A kiegyezési törvény nagy negatívuma, ha kimondatlanul is, de igy hangzott: az Osztrák-Magyar Monarchiának ne legyen közös, felelős kormánya. Ez volt a magyar politikusok fő célja. Kérdés, hogy a célt szolgáló nagy negatívum, a közös minisztérium ^feladatkörének üresen hagyott területe miféle tartalommal töltődött "meg, s mik .voltak azok a valóságos keretek, amelyek között - a törvény előírásainak hijján, a szokásosság erejével - megindult a közös minisztertanács működése. , Végelemzésben az a kérdés: az ellentmondásos, társadalmi politikai viszonyok milyenné alakították a Habsburg-monarchia legfőbb kormányszervét, s ennek működése miképpen befolyásolta a császárság-királyság életét, mi szerepe volt az Osztrák-Magyar Monarchia végső bomlásában? Az egykorú irattári gyakorlat a kiegyezéssel teremtett közös minisztertanács jegyzőkönyveit az osztrák császári minisztertanács jegyzőkönyvei sorozatának folytatásaként kezelte. Nemcsak ugy, hogy tovább használta azokat az előre nyomtatott felzetü jegyzőkönyveket, amelyek az abszolutizmuskori, sőt részben már a 48-as minisztertanácsok jegyzőkönyvei letisztázására szolgáltak, hanem ugy is, hogy ugyanolyan rendszer szgr_int iktatta az uj szerv jegyzőkönyveit, mint iktatta volt a régiét, Ezek az irattani jelek külső kifejezései a valóságban kialakult gyakorlatnak. Az osztrák császári minisztertanács hónapokon keresztül tárgyalta a magyarokkal való kiSgyezés kérdéseit. Az I867. február 14-én a császár elnöklete alatt tartott miniszteri konferenciára a kormány tagjain kivül hivatalosak voltak a leendő magyar kormány presumptiv tagjai, élükön a kiszemelt miniszterelnökkel. Andrássy Gyula gróffal, Az, ahogy az egykorú kancelláriai gyakorlat a magyar államférfiaknak az osztrák császári minisztertanácsban való részvételét regisztrálta, hü előképe volt a későbbi, közös minisztertanácsi jegyzőkönyvek évtizedeken át változatlan alakiságainak. Az osztrák császári minisztertanács formái észrevétlenül nőttek át a kiegyezéssel alkotott, közös minisztertanács .formáiba.
