Komjáthy Miklós: Az osztrák-magyar monarchia közös minisztertanácsa (kormányzattörténeti és irattani vázlat) (Budapest, 1966)
A közös minisztertanács kialakulása - VII. A delegációs törvények
"Delegációs hivatal", más szervektol független ügyintéző szerv hiánya, első pillanatra, jelentéktelen ténynek látszik. Voltaképpen azonban ez is tünete, hivataltörténelmi sikon jelentkező tünete a Monarchia legfőbb állami szervei egészségtelen voltának. Az a körülmény ui., hogy a közös külügyminisztérium /a birodalmi kancellária/ biztosította a delegációk működésének külső kereteit és technikai feltételeit, bizonyos mértékig ugyancsak hozzájárult a közös külügyminiszter csupán nevében nem birodalmi kancellári, abszolutisztikus jellegű, legfőbb kormányzati szervvé fejlődéséhez. Alább még vissza kell térnünk ezekre a dolgokra, előbb azonban át kell tekintenünk a delegációk egész feladatkörét, működésük teljes mechanizmusát * E felemás szerv funkciójának igen jelentős mozzanatát a törvények következőképp határozták meg: ha véleményeltérés esetén az Írásbeli üzenetváltás nem vezet eredményre, a delegációk együttes ülést tarthatnak, de csak a szavazás megejtésére, A képviseleti paritás bizonyítása végett az együttes ülésen résztvevő delegátusok számát egymással arányba kell hozni: ahány tag hiányzik az egyik delegációból, annyival le kell száTLitani a másik delegáció számát. A határozatokhoz, egyébként, mindig abszolút többség szükséges. Egyik delegáció sem avatkozhatik az őt kiküldő parlamentnek, sem pedig állama bármelyik minisztérimának ügyeibe. De ezeket sem kötheti meg utasításaival az őket kiküldő parlament. A delegációkat évente az uralkodó hlvja egyre, az osztrák törvény szerint /ll.§./,az uralkodó által meghatározandó helyre, a magyar törvény /32.§./ szerint oda, ahol éppen akkor az uralkodó tartózkodik. A magyar törvény ehhez még azt fűzte hozzá, mintegy kívánságképp, hogy az üléseket felváltva Pesten, Bgcsben vagy őfelsége valemelyik más országának fővárosában tartsák. A delegációk főteendője a közös költségvetés meghatározása, A budget-t a közös pénzügyminiszter terjeszti külön-külön a két delegáció elé, miután azt előzően mindkét kormány resszortminiszterével megtárgyalta. A delegációk által elfogadott költségvetésről a kiküldő parlamentek már nem vitatkozhatnak. Ezért is tartották az osztrákok rossznak a delegációk intézményét, hisz, elvben, több joga volt, mint annak a szervnek /a magyar országgyűlésnek és az osztrák Reichsratnak/, amely őket kiküldötte. A valóság azonban nem ez volt. Annak ellenére sem, hogy - mint korábban is céloztam rá - mind magyar, mind osztrák részről megkísérelték a budget megszavazásán tul magasabb, sőt legmagasabb szintű parlamenti vita fórumává tenni a delegációkat.68 > A közös budget-hez való hozzájárulásnak arányszáma /százalékos hányada/ a kvóta. Erinek megállapítása utólagos egyezmény alapján történik. Mindig pontosan meghatározott időre s lehetőleg a két állam törvényhozása utján. A két parlament egy-egy deputációt /a kvóta-deputációt, amelyet nem szabad összetévesztenünk a delegációkkal/ küld ki, E két küldöttség az illetékes'resszortminisztériumok segítésével javaslatokat dolgoz ki az arányra vonatkozólag^ A javaslatot azután a magyar es az osztrák pénzügyminiszter országának törvényhozása elé terjeszti megvitatás és döntés végett. A parlamentek határozatukat az illetékes minisztériumok utján hozzák egymás tudomására. Ha azok
