Komjáthy Miklós: Az osztrák-magyar monarchia közös minisztertanácsa (kormányzattörténeti és irattani vázlat) (Budapest, 1966)

A közös minisztertanács a világháború korában irattani és forrástani megjegyzések - XVIII. Néhány irattani és forráskritikai megjegyzés

Magyar kutat ó szájából ennek a megállapításnak semmiképpen sem lehet kritikai éle a ma közkézen forgó irattanokkal szemben, hisz sem polgári, sem marxista szemléletű magyar irattan még nincs is. Mellesleg hadd emlitsem meg: marxista irattan egyáltalán nincs, K.G. Mityajev irja /az I.L. Majakovszkij szerkesztésében s magyar forditásban kéziratként, Budapest 1954• megjelent müve 9.1.-n/: a történelmi segédtudományokat főképp burzsoá történészek és levéltárosok dolgozták ki s ezeket, még felül kell vizsgálni a marxista-leninista metodológia szempontjából," 287. Fentebb szó volt róla, hogy szerződéses gyorsirók álltak a közös külügyminisztérium szolgálatában s már jóval a világháború előtt ezek készítették a különböző tárgyalásokról a feljegyzéseket. 288, Az ide vágó iratanyagból is kiderül, hogy a javításokat általában gondosan végezték. Egy ilyen fajta eset kapcsán irta Burián István Czernin külügyminiszternek: "iuit Bezúg auf die geschátzte Note vom 5« Dezember 1917* Zahl: 544/K, d.M. beehre ich mich mitzuteilen, dass ich mit der Aufnahme des mir bekanntgegebenen Passus in das Prothokoll der gemeinsamen Ministerkonferenz vom 6. und 15. September nach den Ausführungen des kgl, ung. Ministers für Übergangswirtschaft vollkommen einverstanden bin... Das oberwahnte Prothokoll der gemeinsamen Ministerkonferenz folgt im Anschlusse mit." /HHSta, Min. d, Aeuss, Politisches Archiv. I. Kab, D, Ministers, III./15. Karton rot 624. - Ü.L, Pilmtár, W, 1957. 218. doboz, 3. cim, 939. 1./ Az efféle adatok a jegyzőkönyvek, mint történelmi források formális hitele, de bizonyos mértékig belső, tartalmi megbízhatósága szempontjából, ugy vélem, megnyugtatóak. 289. Ez az apróság is illusztrálja azt a nézetemet, hogy az irattan, a forráskritika még oly jelentéktelennek tünő megállapítását is azoknak a társadalmi viszonyoknak elemzésére kell alapoznunk, amely viszonyok között a vizsgált forrás létrejött. Tisza korrekcióját csak az érti meg, ill. csak annak számára mond valamit, aki ismeri a tragikus végű magyar miniszterelnök sajátos helyzetét a Perenc József-i Monarchiában. /S itt nemcsak politikai pozíciójára, hanem osztályhelyzetére is gondolok,/ Ugy, ahogyan őirt, amilyennek őt ez a jegyzőkönyvi javitása mutatja, csak a hatvanhetes Magyarország önállóságának látszatát mindenképpen óvni akaró, magyar politikus Írhatott. - Talán ezzel a kis példával világithatom meg a legjobban, mire gondoltam akkor, amikor társadalomtörténelmi elmélyüléssel végzett forráselemzésről beszéltem. Effajta elemzésnek az olyan kutfőkritikát tartom, amely a vizsgált forrás minden lényegesebb pontját a konkrét társadalmi, gazdasági, politikai viszonyok alapján igyekszik megérteni.