Komjáthy Miklós: Az osztrák-magyar monarchia közös minisztertanácsa (kormányzattörténeti és irattani vázlat) (Budapest, 1966)

A közös minisztertanács a világháború korában irattani és forrástani megjegyzések - XVIII. Néhány irattani és forráskritikai megjegyzés

- X4x széleskörű hatalmat biztosított a magyar kormánynak háború esetén szükséges katonai lépések megtételére, a polgári gazdaságnak hadigazdálkodásra való átállítására, majd a hadiállapot tényleges beálltával szinte diktatórikus intézkedések foganatosítására. /Olv. Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából c. iá* müvének főképp 39 • l»-t./ 227. Redlich i.m. 68. 1. 228. Redlich i.m. 89, 1. 229. i.m. 91. 1. /Kiemelés tőlem. K.M./ 230. A Monarchia cselekvőképességét bénitó szerkezeti hibáknak talán betetőzése volt a birodalom hadügyigazgatásának széttagoltsága* A közös hadsereg ügyeit intéző közös hadügyminisztérium mellett a magyar honvédség ügyeivel foglalkozó magyar honvédelmi, az osztrák Landwehr fölé rendelt Landwehrministerium, parlamenti szinten a két delegáció s az azokat kiküldő magyar országgyűlés és az osztrák Reichsrat, a hadi kiadásokhoz szükséges pénzek előteremtésében a magyar, az osztrák és a közös pénzügyminiszter, katonai, főképp személyi kérdésekben, néha elvi problémákban az uralkodó, Ferenc Ferdinánd életében még a trónörökös katonai irodája is s nem utolsó sorban stratégiai és általános katonai kérdésekben a vezérkari főnök, tehát a legkülönbözőbb forumok egész sorának volt több-kevesebb befolyása katonai kérdések eldöntésében. El lehet képzelni, hogy ezeknek az egymással sokszor élesen ellentétes érdekeket szolgáló tényezőknek harcából miféle kompromisszumok születtek meg. A Monarchia hadügyi szervezetének ez az anarchiával határos tarkasága szinte adaequat kifejezése volt annak a végzetes ellentmondásnak, amely a félig parlamentáris, félig abszolutista Ausztria-Magyarország államéletét a kiegyezéstől kezdve alapvetően dominálta. A dualista államapparátus széttagoltsága és ellentmondásossága a politikai életnek egy szektorában sem volt ilyen szembeszökő* A széttagoltság és ellentmondásosság azonban egyetemes szimptomája volt a kiegyezéses államberendezésnek. A vilá-gháboruban éppen a hadügyigazgatás komplikáltsága és a háborús viszonyok különleges kívánalmai teremtettek sorra olyan helyzetet, amelyben még a Monarchiánál kevésbé nehézkes és mozgásképtelen államapparátus is lemaradt volna az események egyre gyorsuló száguldásával szemben. 231. Alább egy ügy kapcsán bővebben ismertetem ezt a folyamatot, hogy pontosabban fogalmazhassuk meg azt, aminek precizirozását az idevágó törvények elmulasztották: miben állott a közös minisz tertanács funkciója.