Komjáthy Miklós: Az osztrák-magyar monarchia közös minisztertanácsa (kormányzattörténeti és irattani vázlat) (Budapest, 1966)

A közös minisztertanács a világháború korában irattani és forrástani megjegyzések - XVIII. Néhány irattani és forráskritikai megjegyzés

201. És ennek megfelelően számtalan kisérlet is történt a közös minisztertanács hatáskörének rögzitésére. Mint később látni fogjuk, az ismételt kísérletek szinte teljesen eredménytelenek maradtak. 202. A dimenziók tágulása más téren és más módon is megnyilatkozott. E problémának jelentőségét azonban éppen a Monarchiának Németországhoz való viszonyán mérhetjük le a legjobban. 203. Már a háború legvégén, az 1918. augusztus 24-i közös minisztertanácsban, amely az év második felére eső hadiipari szállitások elosztásáról tárgyalt, ismerte el Stöger-Steiner hadügyminiszter, hogy a háború első három évében nem látták el kellőképp Magyarországot hadiipari rendelésekkel,

5 s hogy ezért Magyarország gazdasági élete mintegy 2 milliárd koronányi kárt szenvedett. A tényt magát senki nem vonta kétségbe, az osztrák kereskedelmi miniszter is csupán indokolta - s a mi szempontúkból ez az indokolás az érdekes-, hogy az osztrák ipar "Überbeschaftigung"-ja az osztrák gyárak nagyobb teljesítőképességének és fejlettebb technikájának volt a következménye. 204. E kérdés legélesebben az 1915. június 18-i közös miniszteri konferencián vetődött fel. A konferencia problematikájával még több szempontból is foglalkozom. Itt csak Koerber közös pénzügyminisztert kívánom idézni, aki Tisza magyar miniszterelnök aggodalmára, hogy Ausztriában a Német Birodalommal való gazdasági együttműködés gondolata lassan-lassan politikai formát ölt s legalábbis a vámegyesülést tűzi ki déljául, azt válaszolta, hogy ennek nincsenek meg a reális feltétélei, ellenben vigyázni kell, hogy a Monarchia viszonyát a németekhez felesleges aggodalmaskodással el ne rontsák, mert "Österreich-Ungarn zu seiner industriellen Entwicklung, insbesondere für Spezialisierung seiner Industrie das Kapital brauche und wir kaum, wie früher, von Frankreich, England u.s.w. solches erwarten dürfen". Tulajdonképp ugy kellett volna mondania, hogy Franciaországtól és Angliától is, hisz köztudomású, hogy a német tőkének milyen nagy szerepe volt az osztrák ipar alimentálásában már jóval a világháború kitörése előtt. 205. A július 5-i jelentésben /Österreich-Ungarns Aussenpolitik, VIII. köt. 306. 1./ többek közt az áll: "Nach seiner /Kaiser Wilhelms/ Meinung muss aber mit dieser Aktion /d.h. Seitens der Monarhie gegenüber Serbien/ nicht zugewartet werden. Russlands Haltung werde jedenfalls feindselig sein, doch sei er hierauf schon seit Jahren vorbereitet, und sollte es sogar zu einem Krieg zwischen Österreich-Ungarn und Russland kommen, so könnten wir davon überzeugt sein, dass Deutschland in gewohnter Bundestreue an unserer Seite stehen werde. Russland sei