Komjáthy Miklós: Az osztrák-magyar monarchia közös minisztertanácsa (kormányzattörténeti és irattani vázlat) (Budapest, 1966)

A közös minisztertanács a világháború korában irattani és forrástani megjegyzések - XVIII. Néhány irattani és forráskritikai megjegyzés

überigens keine-swegs kriegsbereit und werde es sich gewiss noch­sehr überlegen, an die Waffen zu appellieren." A július 6-i je­lentésben ezt irta Szögyény /uo. 320. 1./: "... auch Reichs­kanzler, ebenso wie sein Kaiserlicher Herr ein sofortiges Ein­schreiten unsererseits gegen Serbíen als radikalste und beste Lösung unserer Schwierigkeiten am Balkan ansieht. Vom interna­tionalen Standpunkt hált er den jetzigen Augenblick für günstiger als einen spátern." 206. Österreich-Ungarns Aussenpolitik. VIII. köt 3^4• 1» 207. Krobatin hadügyminiszter az 1914. szeptember 20-i közös minisz­tertanácson Tiszának azzal a lényegében helyes megjegyzésével - kapcsolatban, hogy lebecsülték az oroszok katonai erejét, azt mondotta, hogy az osztrák-magyar hadvezetőséget ezzel vádolni nem lehet. A vezérkar csupán arra nem számitott, hogy az orosz erők felvonulása ilyen gyors ütemben megy végbe, 208. Természetesen, az olasz beavatkozás történetének érdemi tárgya­lásába . nem bocsátkozom, igy abba sem: igaza volt-e Tiszának, hogy Belgium semlegességének megsértése ennyire befolyásolta volna Itália magatartását. De azt sem vizsgálom: a Monarchia jövője szempontjából helyes, bölcs, ill. reális politika volt-e ily mereven elzárkózni az olasz területi követelések elől. A Ti­száéval diametriálisan ellenkező felfogásra olv. Erzberger, M.: Erlebnisse im Weltkrieg. Stuttgart-Berlin, 1920. 21. és köv., főképp 40. 1. 209. Tisza keserű hangvételű felszólalása, /amely mindjárt fortissi­moval kezdődik: "der Gedanke, etwas aus dem eigenen Leibe abzu­treten, sei ein so furchtbares Opfer, dass man das Menschenmögli­che zu tun verpflichtet sei..."/ tele van olyan kifejezésekkel, amelyek önmagukban is nyilt beismerései annak, hogy a Monarchia itáliai politikája illúziókon alapult: "... man damals noch böf­fen konte", "diese Hoffnung sei leider nicht in Erfüllung ge­gangen", "... die berechtigte Hoffnung, dass die Einsicht der per manenten Interessen Italiens die italienischen Staatsmanner vor einer Abenteuerspolitik zurückhalten werde...", "leider habe man sich auch hierin getauscht " stb... Trentino átengedésének megszavazása a magyar miniszterelnök számára "der schwerste Ent­schluss sei, den er in seinem ganzen öffentlichen Lében zu fassen genötigt gewesen sei." /Kiemelés tőlem. K.M./ 210. Mathilde Uhlirz irja /Handbuch der Geschichte Österreichs und seiner Nachbarlánder Böhmen und Ungarn-. III. Der Weltkrieg. Graz-Wien-Leipzig, 1939. 64. l«/» hogy neki Urbanski altábor­nagy, aki Redl árulásának leleplezésekor az Evidenzbüro főnöke volt, azt mondta, Redl árulása érintette az általános mozgósítási terveket.

Next

/
Thumbnails
Contents