Komjáthy Miklós: Az osztrák-magyar monarchia közös minisztertanácsa (kormányzattörténeti és irattani vázlat) (Budapest, 1966)
A közös minisztertanács a világháború korában irattani és forrástani megjegyzések - XV. A közös minisztertanács a háborúban: lemradás az ügyintézésben
zetőség az előirt utak megkerülését a dolog sürgősségével indokolta. A határozatot most már kondicionálisban fogalmazták, mondván, hogy ily természetű dolgokban lehetőleg a két kormány tudtával kell eljárni, '• ' ••• • • • Mindhiába, A háborús gépezet gyorsuló mozgása újra meg újra elébevágott a dolgok intézése hagyományos módjainak. Az az erő, amelynek képviselőjeként Berchtold elindította a háborút, a Monarchia gazdasági életének egyre nagyobb területeit szoritotta a háború szolgálatába* Az 1916. július 3-i közös miniszteri konferencián Tisza István, a hadvezetőség által előzetes minisztertanácsi határozat nélkül életre hiyott ujabb ipari üzemekről szólva "bezieht sich auf die in früheren gemeinsamen Ministerkonferenzen betroffenén Vereinbarungen, laut denen der Kriegsminister bei allén Bestellungen, welche über die Deckung des laufehden Bedarfes auf die zur Sicherung der Kontinuitát des vollen Betriebes in den Industrieunternehmungen notwendigen Zeit hinausgingen an die vorher.ige Zustimmung der Regierungen gebunden sei. Er müsse zu seinem Bedauerh constatieren, dass das Kriegsministerium durch die Errichtung-ganz neuer Werke und Erweiterung der Bestehenden seine Befugnisse überschritten und eine schwere Verantwortung auf sich ge- ! laden habe." Nagyon érdekes az, amit Tisza tiltakozásához részben annak indokolásaképp, részben ujabb tiltakozás formájában fűzött. Az előző mi- ' nisztertanácsi határozatok alapján kétségtelen, hogy nem elegendő - mondotta -, ha a hadügyminisztérium ipari létesítményeihez a kormányok konzultatív voturnát szerzi meg. Ujabb üzemeket csak a kormányokkal való teljés egyetértésben és előzetes minisztertanácsi határozatok alapján | szabad létesíteni. A hadügy szabálytalan eljárása különösen a magyar ipart sújtotta. A magyar ipar hátrányos helyzete múltbeli adottság, i amelyen segíteni kellene* A hadügy azonban az uj hadiüzemekkel még job-i ban lenyomta a mérleg nyelvét Ausztria javára, ill. Magyarország kára- | ra. Az üzemek nagyobb részét ui. Ausztriában állította fel, A Mo- \ mrchia egyenetlen, ellentmondásos gazdasági szerkezetét tovább bontották, -még egyenetlenebbé tették a háború által kivánt intézkedések* A magyar ipari érdekek mellőzését nem Írhatjuk csupán az osztrák sovi- . nizmus rovására. A háborús gépezet igényeinek kielégítése nem tűrt ha- . lasztást, szükségképpen kellett tehát a hadügyminisztériumnak a fej lettebb gazdasággal rendelkező, a haditechnika egyre magasabb fokú szükségleteit gyorsabban és jobban fedezni képes Ausztriához-fordulnia.! • i f . , A panaszodtól, természetesen, továbbra sem voltak mentek a közös'miniszteri konferenoiák tanácskozásai, 'jelezvén, hogy a gazdasági élet háborús fejlődése, benne kivált azok az elemek, amelyeket fcech-' nikainak neveztem, fölébe nőttek a közös minisztertanácsnak. Az 1917• február 24-i miniszteri konferencián, amely a német hadigazdálkodást és* hadiipart maximális teljesítményekre szorító Hinoenburg-program oszt- • rák-magyar vonatkozásairól tárgyait, ismét a magyar kormány tagjai, Tisza és Teleszky állapították meg, hogy "das von der Heeresverwaltung aufgestellte Program űberstei ge die wirtschaftlichen Kráfte der Monarchie ."^33• Ugyanakkor, jellemző módon ugyanazok, akiknek bírálatában! : 103 •
