Komjáthy Miklós: Az osztrák-magyar monarchia közös minisztertanácsa (kormányzattörténeti és irattani vázlat) (Budapest, 1966)
A közös minisztertanács a világháború korában irattani és forrástani megjegyzések - XV. A közös minisztertanács a háborúban: lemradás az ügyintézésben
nia, hogy Ausztria-Magyarország .függetlenségé ne lássa kárát* De ezen túlmenően arra kell törekednie* mondotta, hosy ez is legyen a látszat. íme, a Monarchia vezető politikusainak célkitűzései sorában a látszatok biztositása egyenértékű feladatként szerepelt a reális célok megvalósításával.. Sőt, ha gondosan végigolvassuk az 1917* május 6-i minisztertanács jegyzőkönyvét, egyértelműen rajzolódik ki bennünk a csak látszatokra törekvő és látszatok megóvásába menekülő politika képe • XV Szinte a világháború kitörésének pillanatától kezdve megindult a verseny a Monarchia legmagasabbszintü ügyintézésének alkotmány eló'irta, hagyományos módjai és az eseményeknek a háború, főképp a háborús technikai fejlődés által diktált rohanása között* Ez a verseny szükségképpen jelentkezett Ausztria-Magyarország legfőbb kormány zati szervének, a közös minisztertanácsnak működésében is. Ahogy a Monarchiának Németországhoz való viszonya esetében is láttuk, elemeiben itt is, az ügyintézés technikája tekintetében is megvoltak a feltételei annak, hogy ez a verseny mind reménytelenebbé váljék a Habsburg-birodalom kormányzásának hagyományos módjai szempontjából. Európa valamennyi polgári berendezésű országában, igy Ausztriában is, évekkel, évtizedekkel a világháború kitörése előtt hoztak törvényeket, amelyek háború esetére a kormány végrehajtó hatalmát a diktatúra határát súroló, sőt annak fogalmát legtöbbször kimerítő módon kitágították* Az ide vonatkozó osztrák törvény 1869* május 5-*én kelt: "Suspension der Grundrechte und Ausnahmzustand", amely a háborús helyzet kívánta jogszabályokat foglalta össze* A XX* század elejének, főképp a Balkán-háboruknak viharos légkörében az 1869-es törvény talajába eresztvén gyökereit, született meg az 1913^-as "Kriegsleistungsgesetz", amelynek feladata Európa más országai törvényeihez hasonlóan, "die volle Ausnützung aller moralischen, physischen und geistigen ftrafte der Bevölkerung für den Zweck der Kriegführung" volt* 226 * E törvényt előkészitő munkálatokkal párhuzamosan, a legnagyobb titokban, folytak a hadügyminisztérium, a vezérkar és az illetékes osztrák minisztériumok között a megbeszélések, hogy létrehozzanak olyan összefüggő utasítást, amely a háborús mozgósitássál kapcsolatos minden szükséges intézkedést tartalmaz. 1912-ben elkészült és a legfelsőbb katonai és közigazgatási szervek tájékoztatására kiadták az "Qrientierungsbehelf über Ausnahmsverfügungen für den Kriegsfall für die im Reichsrat vertretenen Königreiche und Lánder" elnevezésű operát umot * 22 7• Ennek a szerény cimü utasitásnak alapelve lényegében az volt, ami az 1869-es törvényé is: a hadiállapot együtt
