Komjáthy Miklós: Az osztrák-magyar monarchia közös minisztertanácsa (kormányzattörténeti és irattani vázlat) (Budapest, 1966)

A közös minisztertanács a világháború korában irattani és forrástani megjegyzések - XV. A közös minisztertanács a háborúban: lemradás az ügyintézésben

jár az állam b%lső igazgatásában bizonyos diktatórikus módszerek alkalmazásával. Mióta az állami életben a parlamentáris alkotmányosság elvei érvényesültek, ezeket a módszereket a békeáilapot, a "normális" viszonyok kiáltó ellentétének érezték az emberek. Az osztrák "Orientierungs heheli'"-nek s a hozzá hasonló, más európai, vezérkari utasításoknak az a rendi'ivülbség e diktatórikus jelleg volt egyik vonása. Másik vonását a XIX-XX. századi technikai fejlődés /ezen belül is leginkább a közlekedés- és híradástechnika fejlődése/ határozta meg. Már a - mai szemmel nézve jelentéktelen, kis balkáni háborúk is a technikai találmányok és ujitások egymással való mérkőzésének jo alkalmul szolgáltak. Utánuk az európai államok milliós hadseregeket mozgatni készülő vezérkarai minden erejükkel igyekeztek a hagyományos stratégia módszereit a modern-technikához alkalmazni. Ez a technizálódás volt az-Orientierungsbehelf másik vonása.

220. Mégpedig olyan formában is, hogy a háoorus diktaturát•összhangba próbálta hozni a modern élet nagyon is bonyolult társadalmi és gazdasági viszonyaival. Az összhangbahozási kisériet szinte az élet egész területén egyértelmű volt annak bizonyosfoku elme.chanizálásával• Ausztriában az Qrientierungsbehelf ezt a legapróbb részletekig kidolgozott, diktatórikus mechanizmust a birodalom és a dinasztia szolgálatába állitotta. Ily módon M

p]er Gedanke der Diktatur" - ahogy-Hedlich irja finom elemzését summázva ' - "von vorneherein weit über das technisch

e Moment der blossen Sicherung der Mobil i sie.rung hinausging und von Anbeginn als eine politische kasananme im höchsten Sinne des Wortes von den entscheidenden Faktorén nicht nur der Armee, sondern auch der Zivilregierung, der Bureaukratie, aufgefasst wurde." Ebben a szellemben alakították meg a közös hadügyminisztérium mellett működő "Kr i e g s Ub e rw a chungsamt" -o t, amely eredeti feladatán, a háoorus hírszolgálaton, a kémkedés elháritásán stb... túlmenve, egyre inkább hatalmába keritette Ausztria, sőt részben a Monarchia egész háborús életének irányitását és ellenőrzését. Mindez persze, konkrét katonai célokat szolgált. Ennek a szervnek, amely az alkotmányban előirt Utak megkerülésével született meg, működésében jelentkeztek azok az elemek, amelyeket fentebb a háború által diktált technikai fejlődés szükségképpeni velejáróinak neveztem. A szélesebb közvélemény elett, sőt, lehet mondani, a szűkebb, parlamentáris közvélemény előtt is homályba burkolt Kr'iegsűberwachangsamt mellett azonban még számtalan, kisebb-nagyobb jelentőségű tény utalt arra, hogy a polgári államberendezés ügyintézésének veszedelmes versenytársa támadt. • Ezek közül a tények közül, kétségtelenül, a legnagyobb sulyu az vo.lt, hogy már jóval a világháború kitörése előtt a vezérkari főnökök közül elsőnek., csaknem a miniszterekével egyenlő joggal, megjelent a közös minisztertanács ülésein Hot

zendor.fi Conrad• Katonai szakértők egy-egy reierát i.imra már a kiegyezést' követő esztenaőkben resztvettek a közös miniszteri értekezleteken.. A katonai kérdések legfelsőbb szinten való kép-viseletének szinte kizárólagos joga azonban a monarchia komplikált hadügyigazgatásán belül

2-^, a közös /a birodalmi/ hadügyminisztert illette meg. Á vezérkari főnök megjelenése a közös minisz-