Notitia hungáriae novae historico geographica (Budapest, 2012)
Mutatók
MUTATOK cs INDEXES Helynévmutató 03 Index of geographical names A történelmi Magyarország települései esetében arra törekedtem, hogy a települések nevét abban a formában adjam meg főalakként, amely Bél korában használatos volt, s ehhez egy széles körben elfogadott és teljességre törekvő forrást használjak referenciaként. Ezért a Lipszky János (1766-1826) által készített nagyszabású térképet, a Mappa generalist (Lipszky 1806), illetve az ahhoz összeállított településjegyzéket, a Repertóriumot (Lipszky 1808) tekintettem a fő hivatkozási alapnak, s az abban megadott első nevet választottam főalaknak, mivel ez az adattár a legteljesebb és legmegbízhatóbb a korabeliek közül, és a benne szereplő névalakok legtöbbször megfelelnek a Bél által megadott alakoknak. De ezenkívül figyelembe vettem más korabeli településjegyzékeket is, így pl. a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) történeti helységnévtár-sorozatának vonatkozó köteteit (MTH Sopron, MTH Veszprém, MTH Zala), amelyek számos 1773-1808 közötti forrás adatait tartalmazzák. A földrajzi nevek azonosításánál nagy segítségemre volt Lipszky János fent említett térképe (Lipszky 1806), illetve annak a már szintén említett Repertóriummá összekötött, georeferált változata (Lipszky 2005), továbbá az 1780-1784 közötti ún. első katonai felmérés térképe (1. EKF). A településnevek későbbi változásainak nyomon követésére többek között Hajdú-Moharos József és Lelkes György településtárait használtam (Hajdú-Moharos 2000, Lelkes 1998.). A főalakot tehát legnagyobbrészt Lipszky Repertóriumából vettem, de mai helyesírással közöltem (ez helyett c, szóvégi o helyett ó, kötőjeles közlés helyett egybeírás, tehát pl. „Rámocz (Felső-)” helyett Felsőrámoc.). A fő névalak mögött feltüntettem a többi névváltozatot is, elsőként a mai hivatalos nevét (ha az különbözik a főalakétól), és az ország autójelzését, amelynek területén jelenleg található, majd a többi változatot, így a Bél által a szövegben használt névalakokat, elcsatolt településnél pedig a dualizmus kori helynévreform utáni magyar névalakot. Ezeket a névváltozatokat külön is feltüntettem a mutatóban, amennyiben első négy betűjük nem egyezik a főalakéval. Külföldi helynevek esetén a magyar névalakot vettem főalaknak (pl. Bécs), ha van ilyen, a többi névalakot mutatóztam. A fő névalakot félkövérrel szedtem, illetve félkövérrel szedtem az(oka)t az oldalszámo(ka)t is, ahol Bél külön fejezetben mutatja be az adott földrajzi helyet. A nemesi előnevekben, uralkodói titulatúrában, egyházi és világi tisztségekben lévő helyneveket nem mutatóztam. Felvettem azonban a mutatóba a hegyek, folyók stb. neveit. A —> jel azt jelenti, hogy a település később egy másik településbe olvadt bele. A puszták (praedium) közül igen sok ma már külterületi névként sem maradt fent; ilyenkor a prope („közel valamihez”) szóval jelöltem, hogy mely településhez esik közel a helye (pl. „Alsósári (praed.; prope Mezőszilas, H)”). A helynévmutatóhoz használt további irodalom a fentebb említetteken kívül: Bél 1989, Bél 2001-2006, Pálffy 2011, TMAA, VMFN, ZMFN. Rövidítések: a. = arx; ab. = abbatia; cast. = castellum; col. = collis; coen. = coenobium;fl. = ßuvius; i. = insula; l. = lacus; m. = mons; 0. = oppidum;p. =pagus; praed. - praedium; r. = rivus; reg. = regio; s. = silva; u. = urbs; V. = vide; v. e.= vide etiam; val. - vallis; vin. = vinea. *** Regarding the names of the settlements of historical Hungary I intended to use as a main entry the form that was also used in the time of Bél and I also wanted to use a widely acknowledged and thourough source as reference. Therefore I considered the Mappa generalis (Lipszky 1806), a wide-scale map prepared by János Lipszky (1766-1826), alongside with its register of settlements the Repertorium (Lipszky 1808) as the basis of reference, thus choosing the firstly mentioned name of a settlement therein for the main entry, since this database is the fullest, and the most trustworthy of its contemporaries and the form of names used therein usually correspond with the forms given by Bél. Besides that I considered other contemporary registers of settlements, thus the relating volumes of the historical gazetteer series of the Hungarian Central Statistical Office (KSH), that contain data from several sources between 1773-1808 (MTH Sopron, MTH Veszprém, MTH Zala). For the identification of the geographical names I found extremely useful the above mentioned map of János Lipszky (Lipszky 1806) and its georeferred version linked with the also mentioned
