Notitia hungáriae novae historico geographica (Budapest, 2012)

Veszprém vármegye

504

VESZPRÉM VÁRMEGYE

III. A kéziratok ismertetése

A

1: OSZK Kézirattár Föl. Lat. 277. pp. 72-170.

2: Comitatus Vesprimiensis.

3: 99 p. 340x210 mm.

4: Veszprém vármegye leírása.

5: Matolai János sajátkezű fogalmazványa. Minden bizonnyal az első fogalmazvány a vármegyéről, ugyanis láthatóan írás közbeni javítások vannak benne. Szerkezetét tekintve teljesnek mondható, bár még hiányos: a végén utólagos pótlásként újabb települések vannak felsorolva. Tartozik ezenkívül egy hevenyészett térkép is a kézirathoz, amely szintén Matolai munkája (p. 71). Ugyanő a leírás végén beszámol arról, hogy Esterházy Ferenc gróf pápai uradalmát nem tudta leírni az emberek gyanakvása miatt, csak a térképen tüntette fel őket; a munkát, mint megjegyzi, „hatheti vándorlás” után készítette el.2 A kéziratban egy-két helyen Bél Mátyás saját kezű megjegyzései láthatók.3

6: Keletkezését tekintve a kézirat 1731 után jött létre, ugyanis egy helyen az olvasható benne, hogy a szerzőnek alkalma volt 1731-ben Csesznek várából élvezni a kilátást.4 Emellett bizonyosan 1735 előtt, ugyanis Bél ekkor küldte el a Helytartótanácsnak a leírást, hogy a vármegyével ellenőriztesse (1. c). Sőt, az A kézirat még annyira hevenyészett (nincsenek margójegyzetek, synopsis, lábjegyzetek a margón, utólagos megjegyzések a kötet végén stb.), hogy feltételeznünk kell egy harmadik kéziratot is közte és a vármegyének elküldött darab között (1. b).

b

1:2: [Comitatus Vesprimiensis]

3: (A kézirat nem található)

4: Veszprém vármegye leírása.

5: Mint említettük, az A kézirat még olyan kezdetleges állapotot mutat, hogy a Helytartótanácsnak küldött példányt (c) meg kellett előznie egy köztes kéziratnak. Ezt a mára már elveszett példányt jelöltük b betűjellel. Ebben tisztázhatták le az A kéziratot (b1), amelyet aztán Bél Mátyás átnézett és több helyen módosított (b2). így például összevonta - más leírásoknak megfelelően - a vármegye névetimológiáját tartalmazó első és a határokat leíró második paragrafust.5 Valószínű emellett, hogy ebbe a kéziratba írta bele személyes emlékeit a Balatonról, így azt, hogy 1701-ben látta a tavon folyó téli halászatot, valamint, hogy ugyanekkor halakat vásárolt, s ezeket Veszprémbe vitette szolgájával, minthogy akkor ott lakott (ezek a megjegyzések az A példányban még nem szerepelnek).6

2 ....quae omnia [se. pagos ad dominium spectantes] apposuimus quidem in mappa, sed describere, ut alios comitatus locos, non potuimus,

ho

minum nescio, quid de sinceritate nostra suspicantium, intertrimento prohibiti. Alioquin totum hoc opus peragratione hebdomadarum sex absolvimus.” L. A p. 159. A teljes megjegyzést 1. kiadásunkban a 607. oldalon (10. jegyz.). Matolai 1731. évi dunántúli adatgyűjtő kőrútjára - amelynek részét képezte Veszprém vármegye bejárása is -1. Tóth 2007a I. 83-84. Még 1. a 4, jegyzetet.

3 Pl. A p. 137.

4 „Magnam nos cepimus voluptatem, cum a. 1731. comitis [sc. Francisci Esterházy] indulgentia, huius regionis situm ex arce prospeximus.” A p. 94. A megjegyzést jellemző módon Bél is megtartotta, mintha maga járt volna ott. L. D p. 41., kiadásunkban 1. p. 540.

5 Az 1736 januárjában készített vármegyei revízióban a határokról szóló adatokra már úgy hivatkoznak, mint amelyek az I. §-ban vannak (1. Bél 1989. 129.), míg az A kéziratban ezek még a II. §-ban olvashatók (1. A p. 72.). Bél módosítását mutatja a Szarka-féle másolat is (1. D p. 3., kiadásunkban 1. p. 518.)

6 Az említett részeket 1., D pp. 17, 27. (Kiadásunkban 1. pp. 526,531-532., fordítása: Bél 1989. 30,35.) Bél 1700 végén ment Veszprémbe tanulni, hogy magyar nyelvtudását javítsa. L. Haan 1879. 13.