Notitia hungáriae novae historico geographica (Budapest, 2012)

Veszprém vármegye

BEVEZETÉS

505

6: A kézirat a fentiek alapján - tekintve, hogy az 1731 után készült A tisztázata lehetett, illetve az 1735-ben a Helytartótanácsnak elküldött c előzménye - 1732-1735 között készülhetett.

c

1:2: [Comitatus Vesprimiensis]

3: (A kézirat nem található)

4: Veszprém vármegye leírása.

5: Mint említettük, Bél 1735. aug. 13-án küldte el más leírásokkal együtt Veszprém vármegyéét is a Helytartótanácsra, hogy azt a hivatal a vármegye tisztikarával ellenőriztesse.7 A vármegye 1735. november 21-i közgyűlésén foglalkozott az üggyel, és vizsgálóbizottságot jelölt ki a vármegyeleírás átnézésére.8 A bizottság 1736. január 20-án megtartotta a vizsgálatot Bél leírásával kapcsolatban, s az észrevételeit pontokba szedve jegyzőkönyvbe vette.9 A közgyűlés 1736. április 9-i közgyűlésén nyugtázta, hogy elkészült a javítás, s egyben arról határozott, hogy mihamarabb vissza kell küldeni.10 Végül 1736. május 25-én postázták a Helytartótanácsnak az iratot, megjegyzéseiket a mű margójára írva.11 A közgyűlés emellett csatolta leveléhez Veszprém vármegye úthálózati jegyzékét is, amelyet, mint írták, Bél kért tőlük.12 A hivatal továbbította a szerzőnek a szöveget, kivéve az úthálózati jegyzéket, amely véletlenül a hivatalnál maradt.13

A szóbanforgó kézirat elveszett, a családfán a c betűvel jelöltük. Alapszövege (c1) a b tisztázata volt, s vélhetőleg valamikor 1735-ben készülhetett. Miután megjárta a vármegyét, visszakerült Bélhez, aki minden bizonnyal ezen a kéziraton végezte el a vármegye észrevételei alapján a módosításokat (c2) - bár meg kell jegyezni, hogy csak igen kis mértékben vette figyelembe azokat, ahogy az a Szarka-féle 1771-es másolatból kitűnik.14 Ez azonban főleg a vármegye javaslatainak minőségéből következett, amelyek jelentős része az általános részhez kapcsolódó, érdektelen megjegyzéseket tartalmazott, vagy pedig további kutatásokra utasította a szerzőt, noha Bél épphogy adatokat, konkrét kiegészítéseket várt volna a vármegyétől.

7 Bél levelét 1. Bél 1993. nr. 529. A levél fordítását 1. Bél 1989. 127.

8 A közgyűlés jegyzőkönyvében ez áll: „Vigesimo sexto: Fine revisionis submissi historici Comitatum hunc deliniantis, & describentis Matthiae Beel operis, conclusum est: ut Deputatione sub Praesidio Domini Adami Somogyi, cum interventu Dominorum Stephani Kenesey, Francisci Sándor, Matthiae Vigyázó, Őcjosephi Bittó Tabulae huius Iudriae Assessorum, idem opus censuretur, 8c revideatur, ac primo quo fieri poterit tempore per eosdem reportetur.” L. VeML IV. I. a. Veszprém vármegye közgyűlési jegyzőkönyve 1734-1740. p. 84.

9 Az észrevételeknek jelenleg csak a fordítása hozzáférhető (1. Bél 1989. 129-130.), mivel az eredeti irat nincs meg, sem azon a helyen, ahol a fordító megadta, vagyis az 1736. jan. 23-i közgyűlés iratai között („VeML IV. I. b. Veszprém vármegye köz- és kisgyűlési iratai. 1736. jan. 23. Pápa, közgyűlés.” 1. uo. 130.), sem pedig a soron következő, 1736. április 9-i közgyűlés közgyűlés iratai között, amely közgyűlésen a vármegyeiek elküldték észrevételeiket a leírás kéziratával együtt a Helytartótanácsnak (1. alább, ill. még 1. a következő jegyzetet). A kézirat nyilvánvalóan akkor tűnt el, amikor a leírás fordításának (Bél 1989.) elkészítésekor kiemelték az iratok közül. Itt köszönöm meg Jakab Rékának, a Veszprém Megyei Levéltár főlevéltárosának a vármegyei levéltári anyag viszgálatában nyújtott segítségét.

10 „Duodecimo. Opus Hystoricum Matthiae Béli per ordinatam eatenus deputationem revisum, et censuratum in conformitate adinventae per deputationem modificationis quantocyus submittendum veniet.” L. VeML IV. I. a. Veszprém vármegye közgyűlési jegyzőkönyve 1734-1740. p. 102.

11 ...modificandorum modificatione marginaliter eidem Historico Operi apposita...” A levelet 1. MOL C 42 Miscellanea Fase. 95. nr. 33. p.

60

. Fordítását 1. Bél 1989. 128.

12 Uo. pp. 58-59. Fordítását 1. Bél 1989. 128.

13 L. az előző jegyzetet.

14 így pl. engedett a vármegyének abban, hogy a vármegye földje valamelyest megtűri a fenyőket (a vármegye e tárgyban tett megjegyzését 1. Bél 1989. 129.). Az A-ban ugyanis még az olvasható (A p. 74.), hogy teljesen „kivetik” magukból azokat („pinos et abietes respuunt”), viszont a Szarka-féle másolatban (D p. 4.) már azt találjuk, hogy „kis részben” nem vetik ki („exigua sui parte non respuant”). Kiadásunkban 1. p. 519. Szintén hallgatott a vármegyére abban, hogy a Torna-patak nem a „a saját nevét viselő Torna mezővárost öntözi” („oppidum sui nominis Torna humectat”, 1. A p. 79.), hanem az „azonos nevű Torna kúriát” („curiam cognominem Tornám”). A vármegye megjegyzését 1. Bél 1989. 129.; a D vonatkozó helyét 1. D p. 15. (Kiadásunkban 1. p. 525.)