Ress Imre: A Monarchia levéltári öröksége. A badeni egyezmény létrejötte (1918–1926) (Budapest, 2008)
Okmánytár - I. A magyar békeszerződés előkészítése - 1. Az osztrák békeszerződés előtt
3. Hoffinanz 1500-1762 724 4. Commerz Cammer, Comission und Präsidium 1814-1830 218 Ami a tisztelt Bizottság megbízásának második részét illeti, hogy az anyag származására és jogi természetére vonatkozó adatokat egyelőre legalább főbb vonásaiban összeállítsam, s ennek alapján a magyar anyag kiválasztásához szükséges jogi lépésekre rámutassak, vagyok bátor a következőkben válaszolni. Az Udv. Kamarai Levéltár anyaga legnagyobb részt nem egyéb, mint az 1848- ig fennállott Udvari Kamara regisztratúrája, kiegészítve más pénzügyi, illetőleg kereskedelmi hatóságok, bizottságok regisztratúrájával, melyek vagy az Udv. Kamarával egyidejűleg működtek, mint pl. a Ministerial-Banco-Deputation, a Credit-Hofcommission, a Kommerzien Rat stb., vagy pedig alája voltak rendelve, mint pl. az Alsó-ausztriai Kamara, a Hofzahlamt stb. Idegen, máshonnan összehordott anyag az Udv. Kamara levéltárában nincs, a levéltár származása, provenienciája egységes, mint nem egyhamar más ily nagyszabású levéltárnál. Ez a levéltári anyag felosztása, illetőleg birtokjoga szempontjából rendkívül fontos lehet. A levéltári anyag birtokjogát illetőleg ugyanis az a döntő kérdés a mindenütt elfogadott elvek alapján, minő hatóság a jogutódja a megszűntnek, melynek működéséből a levéltári anyag származik. A német-osztrákok felfogása szerint - mint ezt Redlich Oswalddal, a levéltári ügy vezetőjével és más mérvadó szakemberekkel folytatott magánbeszélgetésekből tudom - az Udvari Kamara jogutódja az osztrák, illetőleg a mai Német-osztrák Pénzügyminisztérium. Szerintük 1848 után az Osztrák Pénzügyminisztérium levéltárában ugyanazon ügykörről ugyanazon aktasorozatok folytatódnak, melyek 1848 előtt az Udv. Kamara regisztratúrájából erednek. Ezt az érvelést azonban nem lehet elfogadni. Az Osztrák Pénzügyminisztérium 1848 után csak részben utódja az Udv. Kamarának, melynek hatásköre a Habsburg- monarchia mindkét, úgy a lajtáninneni, mint a lajtántúli részére kiterjedt. Magyarország területén épp úgy van az Udv. Kamarának jogutódja, mint Ausztria területén, mely utóbbin a megváltozott viszonyok folytán a német-osztrákon kívül a csehszlovák, a jugoszláv, sőt részben a lengyel, illetőleg az ukrán pénzügyminisztériumok is magukat az Udv. Kamara közvetett utódjainak tekinthetik. A német-osztrákok érvelésével a mai Német-osztrák Külügyminisztérium a volt cs. és kir. közös Külügyminisztérium kizárólagos utódjának tekinthetné magát, hisz ugyanazon aktasorozatokat folytatják ott tovább legnagyobb részt ugyanazon hivatalnokok, mint a forradalom előtt. Ezen a jogcímen a Német-osztrák Külügyminisztérium kizárólag a maga számára foglalhatná le a volt Külügyminisztérium és annak közvetlen jogelődje a Staatskanzlei levéltárát, amire pedig senki sem gondol. Hivatkoznak továbbá a német-osztrák szakemberek az utóbbi évtizedek magyar közjogi irodalmára, mely mindig azt vitatta, hogy az Udv. Kamara jogköre Magyarországra nem terjedt ki, melynek saját kamarája, illetőleg Mária Terézia ideje óta udvari kamarája volt. Ezzel szemben felhozhatjuk az osztrák közjogi irodalmat, mely ennek éppen ellenkezőjét állította. De nem ez a fontos, hanem maguk a tények, melyeket az aktákból ezerszer be lehet bizonyítni. A Magyar Kamara épp úgy, mint ameddig léteztek, a többi országok, tartományok kamarái: az alsó-ausztriai, a belső-osztrák, a cseh, nem érintkezett közvetlenül az uralkodóval, minden döntés kútfejével, hanem csak az 22
