Ress Imre: A Monarchia levéltári öröksége. A badeni egyezmény létrejötte (1918–1926) (Budapest, 2008)
A Badeni egyezmény jelentősége
hez, hogy a szellemi tulajdon jogcímén ellenszolgáltatás nélkül illeti meg Magyarországot a levéltári anyag.163 Az 1926. májusi badeni fordulóban a levéltári megállapodás jogi minősítése körüli vita előzte meg az aláírást, amelynek szövegét a levéltári albizottság tagjai, Bittner, Károlyi és Eckhart készítette el. Osztrák részről az azonnal hatályba lépő választott bírói egyezség helyett a plenáris ülésen azt javasolták, hogy államfők által ratifikált államközi szerződés formájában kössék meg a levéltári megállapodást. Ezt Szterényi azért nem fogadta el, mert osztrák időhúzási szándékot látott a háttérben, hiszen ez a változat nem tartalmazott határidőt az államfői aláírásra.164 Valójában az osztrák álláspontot belpolitikai megfontolások is mozgatták, hiszen az Osztrák Szociáldemokrata Párt mindvégig támadta és a magyaroknak tett felesleges engedményeknek tartotta a vagyonjogi tárgyalások megkezdését. A parlamenti elfogadást nem igénylő döntőbírói egyezség iránt pedig azért voltak bizalmatlanok - ahogy Otto Bauer megfogalmazta — mert a keresztényszocialisták hajlamosak arra, hogy „a Poroszország elleni háborúban zsákmányolt néhány régi zászló Bécsben tartásáért feladják a legfontosabb vagyoni érdekeket”.165 A belpolitikai oknál azonban valószínűleg mégis nagyobb súllyal esett latba a vagyonjogi megfontolás. Az osztrákok azért kerülték következetesen a szellemi tulajdont érintő megállapodásban a választott bírói egyezséget, nehogy ezzel az uralkodói és udvari vagyont illetően a magyar-osztrák pénzügyi vitában gyengítsék egy későbbi nemzetközi választott bírósági eljárásban az osztrák álláspontot. A kompromisz- szum érdekében Szterényi végül hajlandó volt olyan megoldásba belemenni, „hogy a polgári és katonai levéltárak és a hadi múzeumi egyezmény ne külön ratifikálást igénylő, úgynevezett államszerződés formájában köttessék meg, hanem közvetlen jogerővel bíró külön, a két kormány között kötendő szerződés alakjában, tudomásul véve, hogy mindkét választott bíró fel van hatalmazva ilyen szerződés megkötésére is. Ez a szerződés semmi további kormányjóváhagyást nem igényel és aláírásával egy időben érvénybe lép.”166 Az osztrák belpolitikai megfontolásokat méltányoló jogi kompromisszum és az utódállamok várható tiltakozásából fakadó döntőbírósági eljárások elkerülésének szándéka együttesen eredményezte, hogy a levéltárakról Badenben kötött kormányközi egyezményt, amely lényegét tekintve választott bírói egyezség, szigorúan bizalmasan kezelték.167 Ezért nem jelent meg a hivatalos lapban, mint államközi megállapodás és nem regisztrálták mint választott bírói döntést Genfben a Nemzetek Szövetségénél. A BADENI EGYEZMÉNY JELENTŐSÉGE A badeni levéltári egyezmény az államközösség felbomlásából eredő államközi jogviták lezárására elsőként mondta ki a proveniencia és a közös szellemi tulajdon elvének együttes használatát. Az iratanyag megosztására a proveniencia elv szolgált, amelynek maradéktalan érvényesülését a végrehajtás során a két fél kölcsönös engedékenysége segítette elő. Osztrák részről eltekintettek az új területi elv merev értelmezésétől, s így számos 163 SZÁVAI 1999. 117. 164 MOL K 144 15. tétel 1926. Feljegyzések a Baden bei Wienben 1926. évi május hó 17—28-ig tartott választott bírói tárgyalásról 50-55. föl. 165 ADÖ 2002. 55-58., 154-155. és 510-515. 166 MOL K 144 15. tétel 1926. Feljegyzések a Baden bei Wienben 1926. évi május hó 17—28-ig tartott választott bírói tárgyalásról 55-56. föl. 167 A badeni egyezménynek az Ausztria által kötött többi levéltári megállapodás eltérő jellegére utal és főleg a vagyonjogi megfontolást hangsúlyozza SILAGI 1996b. 276. LXII
