Ress Imre: A Monarchia levéltári öröksége. A badeni egyezmény létrejötte (1918–1926) (Budapest, 2008)
A magyar békeszerződés levéltári rendelkezéseinek előkészítése
folytatott magyar kultúr- ill. külpolitika két konstans elemének bizonyult/5 A bécsi közös gyűjtemények és levéltárak irányában követendő magyar politika koordinálására és részleteinek a kidolgozására 1918. november 13-án a Vallás- és Köz- oktatásügyi Minisztérium Fraknói Vilmos elnökletével egy külön bizottságot hozott létre, amelynek Fejérpataky László a Nemzeti Múzeum, Petrovics Elek a Szépművészeti Múzeum, Végh Gyula az Iparművészeti Múzeum igazgatója, Czakó Elemér a Széchényi Könyvtár osztályigazgatója és Csánki Dezső országos főlevéltárnok lett a tagja. A bizottság titkári teendőit Gerevich Tibor múzeumi őr végezte.35 36 A többségében múzeumi szakemberek alkotta testület még november folyamán kijelölte a szakértőket az egyes bécsi gyűjtemények megosztásának előkészítésére és hozzákezdett a Monarchia kulturális örökségéből való magyar részesedés elveinek és mértékének jogi megalapozásához. Első intézkedései közé tartozott a magyar érdekek eredményes képviseletére képes levéltári felszámolás személyi feltételeinek megteremtése. Mivel a rangidős bécsi levéltáros, a monarchista meggyőződésű Győry Árpád a forradalmi események után nem vállalt semmiféle állami megbízatást és nyugállományba vonult, a levéltári felszámolás irányítására Károlyi Árpádot a Házi, Udvari és Állami Levéltár egykori igazgatóját reaktiválták. Egyidejűleg megbízást adtak a szolgálatban maradt két magyar levéltárosnak, Szek- fű Gyulának az ott őrzött magyar érdekeltségű állagok összeírására és jogi természetének tisztázására, Stokka Tankrédnak pedig a volt közös külügyminisztérium politikai levéltárai és regisztratúrái felmérésére.37 A volt Közös Pénzügyi Levéltár magyar vonatkozású iratanyagának a szétválasztás szempontjait érvényesítő ismertetésével Eckhart Ferencet bízták meg. A bizottság a Hadi Levéltár sorsát is figyelemmel kísérte és felszámolására két neves történészt, az akadémiai levelező tagnak választott Pilch Jenő alezredest és a világháború alatt a közös hadügyminisztérium tudományos osztályán szolgáló Auner Mihályt javasolta.38 A honvédelmi minisztériumban azonban már korábban eldöntötték, hogy a felszámolást a világháború alatt a honvédségi alakulatok tábori iratainak gyűjtésére a Hadi Levéltárban alakult honvéd-referatúra tisztjeire építik.39 A bécsi közös levéltárak felszámolására tehát kitűnően felkészült, az anyagot ismerő levéltárosok kaptak megbízatást. A magyar vonatkozású anyag összeírása és kiválasztása az egykori Közös Pénzügyi Levéltárban nem is jelentett különösebben nehéz feladatot, hiszen ott az Országos Levéltár megbízottjai a századvég óta gyakorlatilag befejezték a magyar vonatkozású iratok jegyzékelését. A levéltár anyagának tartalmi ismertetéséhez Eckhart Ferenc 1918. decemberi jelentésében hasznosította is ezeket az előmunkálatokat, de nem hagyott illúziót afelől, hogy a területi elv alapján kétségkívül magyar vonatkozású iratok átadására nem kerülhet sor. Egyfelől nem vonhatta kétségbe, hogy az Udvari Kamara mint központi birodalmi pénzügyi hatóság levéltára a proveniencia szempontjából egységes egészét alkot, másrészt 1918 végére nyilvánvalóvá vált, hogy a háború kimenetele folytán a magyar államot jelentős területi veszteség éri, és így aligha kétséges, hogy a területi elv alkalmazása esetén a bécsi levéltárakból kiszolgáltatandó magyar vonatkozású iratanyagra más utódállamok is bejelentik igényüket. Aktuális feladatnak egyelőre annak megakadályozását tekintette, nehogy az egykori Kö35 Vö. 11. sz. irat 36 GERELYES 1967. 54. 37 Vö. 10. sz. irat 38 Vö. 9. sz. irat 39 BONHARDT 2004. 163-164. XXX
