Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

IV. Az „új" Országos Levéltár megszervezése, történetének belügyminisztériumi felügyelet alatti időszaka (1874-1922)

zását" érhetjük tetten, amit Nyugat-Európa legfejlettebb, saját költségén meglátogatott levéltáraiban szerzett tapasztalataira is alapozott.13 Török János 1873. évi — fentebb tárgyalt — emlékiratában Jakabhoz hasonlóan egyrészt kiemelkedő tudósokat (Horváth Mihály, Wenzel Gusztáv és Botka Tivadar), másrészt levéltárosokat és a levéltárakkal közelebbi kapcsolatban álló személyeket (Paur Ivánt, a Széchenyiek levéltárosát; Kna- uz Nándor esztergomi érseki levéltárost; Wenrich Vilmost, a szebeni szász levéltár rendezőjét; Nyáry Albertet, az olasz levéltárak ismerőjét; Nagy Imre és Véghely Dezső oklevéltár-kiadókat) tartott alkalmasnak a levéltárvezetői állásra. Paulert, aki pl. Horváth Mihályhoz és Wenzel Gusztávhoz hasonlóan tagja volt a levéltári ankétbizottságnak, Török nem említette.14

Szapáry Gyula belügyminiszter, a Pauler Gyula kinevezését kérő felségelőterjesztésében részletesen megindokolta a személyi döntést. Ebből világosan kiderül, hogy a kormány mindenképpen az egyesítésre váró levéltárak személyzetén kívüli rátermett embert keresett az országos levél- tárnoki posztra, és a kinevezési feltételek közé sem számított a levéltárak belső ismerete. Idézzük Szapáry indokolását: „Az újabb időben hatáskörben nagyobbodott, jelentősebbé lett országos levéltámoki állomást most a szervezés alatt kellőleg csakis egy új erő töltheti be, s ama feladatot, mely az egyesítendő országos levéltár végleges rendezése körül az új le- véltámokra várakozik, sikeresen csak oly férfiú oldhatja meg, ki míg egyrészt alapos képzettség, tudományos míveltség és búvárkodó szellemmel bír, másrészt elég biztosítékot nyújt jelleme, ügyszeretete s a közéletbeli eddigi szereplése által arra nézve, hogy hivatalában egyaránt tevékeny és buzgó leend. — Ily férfiúként ismeretes előttem Pauler Gyula, ki iskoláit kitűnő sikerrel végezvén, köz- és váltó ügyvédi, majd jogtudori oklevelet nyert, mint ügyvéd s mint a magyar tudományos akadémia levelező tagja ép oly szép bizonyítékait adta Pauler tehetségei s kiváló míveltségé- nek, amily búvárkodó a szelleme, érdeklődése a tudományos búvárlatok s ezzel kapcsolatban a levéltárak iránt. — E mellett tiszta jellemű s hazafias érzelmű egyén, s teljesen meg vagyok győződve, hogy az országos levéltámoki állomást kellőleg fogja betölteni".15

13 Szabad, A levéltáros, 555.

14 Sashegyi, Személyzet 1874-1903., 222.

15 MOL - K 148 - 1874 -II. A. - 3088 (3451). Idézi: Sashegyi, Személyzet 1874^-1903., 222- 223.

98