Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)
III. Az Archivum Regni története (1756-1874)
Amikor a forradalmi kormány 1849 januárjának legelején a közvetlenül őt fenyegető osztrák sereg elől Debrecenbe költözött, az Archivum Regni, valamint a helytartótanácsi és a kancelláriai irattárak anyaga is a budai országházi épületben maradt. Kovachich és munkatársa sem követte a kormányt, a visszatérő osztrák hatalom mindkettőjüket megerősítette állásában. Az Archivum Regni ekkor a Szőgyény László elnök vezetésével működő Magyar Királyi Ideiglenes Polgári Közigazgatás felügyelete alá került. A hivatal és Kovachich között februárban kisebb összeütközés támadt az új eskü letételének kérdésében, de a levéltámok állása továbbra sem került veszélybe. Maros György 1849. februári halála után Kovachich egyedül maradt a levéltárban, majd két hónap múlva, a főváros felé közeledő honvédsereg elől — tanúságot téve aulikus felfogásáról — az országház gondnokával együtt Bécsbe menekült, így az Archivum Regni személyzet nélkül maradt. A Buda várának visszavételéért folyt harcok során a levéltámok lakásául szolgáló úgynevezett kis országház részben leégett. A honvédcsapatok után a várba bejutó „külvárosi pómép" (ezek Kovachich szavai egy közel évtizeddel későbbi jelentésében) az Archivum Regni bejárati ajtajának feltörésével bejutott a gazdátlanul hagyott levéltár előszobájába, és megrongálta a Pesten tervezett országház ott tárolt tervrajzait, de a tulajdonképpeni levéltári anyagot a belső terem vasajtaja megóvta.33 Buda visszafoglalása (1849. május 21.) után a magyar kormány még Debrecenből adott utasítására Hajnik Pál rendőrigazgató megbízta a fentebb említett, akkor már a Belügyminisztérium irattári igazgatója címet viselő Kecskeméthy Mihályt az Archivum Regni, valamint a minisztériumok közös irattáraként funkcionáló helytartótanácsi irattár gondozásával. Munkatársként Balás Károly belügyminisztériumi irattámok volt segítségére. Kecskeméthy „álladalmi közös levéltámok"34 címet kapott, amelyben világosan kifejeződött a forradalmi kormányzat szándéka a központi állami levéltár megteremtésére. A szabadságharc bukása azonban megakadályozta a terv megvalósítását. 33 Tóth, Adalékok a régi, 327. 34 Fábiánné, Adalék, 370. 77
