Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)
III. Az Archivum Regni története (1756-1874)
országos levéltárak teljes anyagának későbbi integrálására is gondolt az Akadémia, amikor az „egyelőre" szóval csak az azonnal megvalósíthatónak látszó iratanyag-összevonásról beszélt. Figyelemreméltóan új és előremutató gondolatként jelentkezett a javaslatban a bécsi levéltárak magyar pertinenciájú iratainak számításba vétele. Az Akadémia javaslatának megvalósulása esetén egy, a polgári nemzetállam igényeinek megfelelő központi állami levéltár jöhetett volna létre, ám a forradalom ellen hamarosan bekövetkező támadás, a háborús helyzet közepette a minisztérium érdemben nem foglalkozhatott a levéltári kérdéssel. Annyit azért tett, hogy Kovachich levéltámoktól jelentést kért az Archivum Regni állapotáról, továbbá 1848 őszének elején Bécsből Budára hozatta a megszűnt magyar és erdélyi kancelláriák irattárait (utóbbi az időközben megvalósult unió miatt nem vetett fel jogi problémákat). Bécsben Pulszky Ferenc államtitkár készítette elő a szállítást, amelyet hajóval bonyolítottak le. Az iratanyagot részben az Archívum Regninek és a volt helytartótanács irattárának is otthont adó nagy országházi épületben, részben az úgynevezett kis országházban helyezték el. Az akadémiai javaslat szerinti központi levéltár fontos alkotórészei tehát egy helyre kerültek ugyan, mégsem vonták össze őket közös szervezetbe. Viszont István nádor lemondása (1848. szeptember 23.) után az Archívum Regni felügyeletét a belügyminiszter vette át, az a miniszter, akihez akkor már a volt helytartótanács és a kancelláriák irattárai is tartoztak. A helytartótanácsi irattárat akkoriban „közös irattár"-nak nevezték, mert a megalakult minisztériumok mindegyike találhatott abban működéséhez szükséges előiratokat. Itt dolgozott többek között Kecskeméthy Mihály volt alirattámok, akinek nevével az alábbiakban még találkozni fogunk.30 Az Archivum Regni személyzetében nem hozott változást a forradalom. Kovachich József Miklós maradt az országos levéltámok, mellette továbbra is Maros György írnok, címzetes allevéltámok dolgozott. 1848 nyarán új iratanyag is bekerült a levéltárba: Kovachich a nádor utasítására akkor vette át az országházi épület más részében, az országos számvevő kezelésében lévő nemesi felkelési iratokat.31 Kovachich fentebb említett jelentéséből tudjuk, hogy ekkor már az eredeti két terem mellett egy, az épület más részében fekvő további helyiséget is a levéltár használt: helyhiány miatt ebben helyezték el az 1828. évi országos összeírás anyagát.32 76 10 Fábiánné, Adalék, 365., 372. (4. jegyzet) 31 Veres, Archivum Regni, 48. 12 Jakab, A levéltárakról, 170-171.
