Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

III. Az Archivum Regni története (1756-1874)

báró Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. Azt javasolta, hogy ebbe a központi levéltárba vonják össze egyelőre a következő iratanyagokat:

1. a volt Magyar Udvari Kamara irat- és levéltárát,

2. az Archivum Regni valamennyi anyagát,

3. a Kúria levéltárát,

4. a volt Helytartótanács régi irattárát,

5. a volt Magyar Udvari Kancellária irattárát,

6. az osztrák udvari kamara levéltára magyar osztályának iratait,

7. az osztrák udvari bányakamara magyar osztályának iratait,

8. a bécsi Házi, Udvari és Állami Levéltár magyar iratait,

9. az Udvari Haditanács Magyarországot illető iratait,

10. a Kolozsmonostori Konvent Országos Levéltárának Magyar- országról kiszakadt részét,

11. a Gyulafehérvári Káptalan Országos Levéltárának Magyar- országról kiszakadt részét,

12. Pozsony, Sopron, Kassa, Bártfa és egyéb városok, továbbá

13. a megyék és kerületek levéltáraiból az ország közdolgait illető iratokat,

14. a hiteles helyek „hitökre bízatott iratait".29

Az Akadémia indítványában elképzelt országos levéltár lényegében öt forrásból tevődött volna össze: a létező hazai levéltárak (Archivum Regni, Kamarai Levéltár, Kúriai Levéltár) anyagából, a minisztérium felállításával megszüntetett volt magyar kormányszékek (kancellária, helytartótanács és kamara) irattáraiból, az osztrák úgynevezett császári-királyi, magyarországi ügyekkel is foglalkozó udvari szervek (haditanács, kamara, bányakamara) és a Házi, Udvari és Állami Levéltár magyarországi vonatkozású iratanyagaiból, az erdélyi két hiteleshelyi levéltár Magyarországról származó anyagaiból, a szabad királyi városok, a megyék és a kiváltságos kerületek levéltárainak az országos ügyekre vonatkozó irataiból, valamint a hiteleshelyi levéltárak iratanyagaiból. Nem meglepő, hogy a javaslat Erdély levéltárait csak nagyon érintőlegesen vette számításba, hiszen Erdély és Magyarország unióját ekkor még nem mondta ki az ottani országgyűlés (de egy hónap múlva, május 30-án már igen). Nyilván többek között az erdélyi Gubernium, a kincstár és a hiteleshelyi

29 Pauler, Országos Levéltár, 123.

75