Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)
III. Az Archivum Regni története (1756-1874)
gos Levéltárat is figyelembe véve) nem akadt olyan intézményvezető, aki akár csak megközelítően is ilyen hosszú ideig szolgált volna. Kovachich 1827 végéig egyedül tevékenykedett a levéltárban. 1828. január 1-jétől kapott — egyelőre ideiglenes jelleggel, napidíjasként — munkatársat Prusinszky István személyében, akit az ímoki állásban később véglegesítettek. Prusinszky 1842-ben meghalt, így Kovachich ismét egyedül maradt, mert a nádor csak 1846-ban nevezett ki új írnokot: Maros György országgyűlési lajstromozót. Ő kinevezésekor az allevéltámo- ki cím használatára is jogosultságot kapott. A hol egy-, hol kétfős levéltári személyzet 1848-ig viszonylag rendszeresen vette át az illetékességi körébe tartozó szervek iratanyagait. Pl. a reformkori országgyűlések (1825-27, 1830, 1832-36, 1839-40, 1843^44) irományai már röviddel a diéta berekesztése után a levéltárba kerültek. Egyébként Kovachich maga is derített fel az Archivum Regnibe tartozó iratanyagot a kúriai levéltárban, 1836-ban pl. így vett át ormán 1708- 1715. évi országgyűlési iratokat.18 A gyarapodások folyamatos feldolgozása mellett súlyt fektetett az elmaradt lajstromozás pótlására, a kikölcsönzött iratok visszaszerzésére, a szakadozott iratok lemásolására. Nevéhez fűződik a levéltári hivatali iktatókönyv rendszeresítése. A reformkorban új feladat is hárult a levéltár vezetőjére azzal összefüggésben, hogy az országgyűlések és kiküldött bizottságaik tárgyalásaikban használni kezdték a levéltári iratokat. Elérkezett tehát annak az ideje, hogy az immár nemcsak sérelmi politikát folytató, hanem az ország valódi érdekeiért is harcoló rendek valóban hasznosítsák a levéltárban felhalmozott információkat. Kovachichnak ennek következtében rendszeresen meg kellett jelennie a pozsonyi országgyűléseken, ahová magával vitte a szükséges iratokat. E feladat aztán gyakran mellékes teendőt is maga után vont: Kovachich intézte az országgyűlési naplók kinyomtatását, a pozsonyi országházban gondoskodott az ülésterem rendben tartásáról, és az is előfordult, hogy ő készítette el az Országos Pénztárból az országgyűlési célokra fordított összegek elszámolását. Az Archivum Regni a mellette őrzött két másik levéltárral együtt még ebben a korszakban is szinte kizárólag az országgyűlés, a nádor és az országbíró feladatainak ellátását szolgáló zárt, rendi intézmény volt. Tudományos kutató csak igen ritkán jutott be a levéltárba.19 18 Bottló-Veres, Regnicolaris levéltár, 236. 19 Kovachich Márton György 1808-as közlése szerint neki a nádor már akkor szabad bejárást engedélyezett az Archivum Regnibe. V. Windisch, Kovachich, 69. Fejér György, Érdi János, Podhradczky József, gróf Teleki József, Lichnovszky herceg és Kovachich 66
