Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)
III. Az Archivum Regni története (1756-1874)
november végén visszaszállították azokat. A következő évben irattároló felszereléseket kapott a levéltár a nemesi felkelés parancsnokságától, amelyek megkönnyítették az iratanyag tárolását. Időközben az országgyűlés szükségesnek látta, hogy újból törvényt alkosson az országos levéltárügy kérdésében. Az 1807:XV. te. az ország rendes bírái és ítélőmestereik levéltárainak biztonsága és „a honlakosok további jogbiztonsága" érdekében kimondta, hogy a nádor és az országbíró levéltárát „Budán az országos levéltár helyiségében és épületében", a személynök, valamint a nádori és az országbírói ítélőmester levéltárát pedig „Pesten a curiai levéltár helyiségében és épületében" kell őrizni. E törvény az elöl említett rendelkezésével nem tett mást, csak szentesítette a kialakult gyakorlatot, jogi szempontból mégis igen jelentős volt. Ugyanis először mondta ki törvény azt, hogy a Nádori és az Országbírói Levéltárat az Archivum Regnive 1 együtt kell őrizni, ami komoly biztosítékot jelentett az ellen, hogy bárkinek eszébe jusson e levéltárak kiszakítása. Látni fogjuk: jó fél évszázaddal később az akkori hatalom megpróbálkozott ezzel, de az akció sikertelenül végződött — többek között ennek a törvénynek köszönhetően. Az ítélőmesterek levéltárairól alább még lesz szó. Ebben az időszakban már nagyszabású tudományos tervekben is figyelmet kapott a levéltár. Kovachich Márton György (1743-1821), a kiváló történész, számos nagyszabású mű alkotója, hivatalos foglalkozása szerint a Kamarai Levéltár, majd irattár mutatózója (indikáns), lajstromozója, elhatározta a magyar történeti forrásanyag feltárását és összegyűjtését, amivel lényegében egy történeti intézet alapjait kívánta megteremteni. Különösen a jogtörténet levéltári forrásaira koncentrált, a közjogi oklevelek, az országgyűlési iratok összegyűjtésére tett javaslatot. Szívós, ugyanakkor kevés eredményt hozó kezdeményezései sorában 1802-ben három memorandumot nyújtott be József nádornak, amelyek közül az egyik kifejezetten az Archivum Regnive 1 foglalkozott.13 Ebben mindenekelőtt megállapította, hogy a levéltár létesítésére vonatkozó törvény nem érvényesült, mert a megfelelő személyi és pénzügyi feltételeket nem biztosították. Úgy látta, hogy valójában még ezután kell létrehozni az Archivum Regnit, ehhez javasolta az országgyűlési dekrétumok nyomtatott és kéziratos példányainak összegyűjtését, amihez szükségesnek tartotta pl. a megyei levéltárak anyagának átvizsgálását. Kovachich e munkára felajánlotta saját szolgálatait. Memorandumában felsorolta azokat az iratfaj- 15 15 Kovachich tevékenységével és az Archivum Regnive 1 kapcsolatos javaslataival részletesen foglalkozik V. Windisch, Kovachich, különösen a 74.-tól. 62