Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)
III. Az Archivum Regni története (1756-1874)
szágbíró büntetés terhe alatt kérje be az iratokat, a büntetéspénz egyharmadát a bejelentő kapja. A közhivatalok és más országok birtokában lévő iratok meg-, illetve visszaszerzésére az uralkodót kérik fel, aki e tárgyban a nádor felterjesztésére intézkedik. 4. Az ország rendes bíráinál lévő régi és a jövőben keletkező köziratokról időről-időre hiteles másolatokat kell beküldeni a nádorhoz. 5. A jövőben az országgyűlés által kijelölt biztosok helyett a vármegyék tisztviselői vegyék át a köziratokat, és ők juttassák el a nádorhoz. 6. Az ország levéltárának jövőbeli fejlődése érdekében a nádor gondoskodjon az Országos Pénztár követeléseinek behajtásáról és a befolyt honfiúsítási díjak kamatoztatásáról, hogy fedezni lehessen a levéltári személyzet illetményét. A levéltár felügyeletét és irányítását a jövőben is a nádor, e méltóság üresedése esetén az országbíró gyakorolja. A fő- és allevéltár- nok és más levéltári tisztviselők kinevezési joga is a nádort illeti, aki minden országgyűlésen köteles jelentést tenni a levéltár állapotáról és iratainak gyarapodásáról. (Az országgyűlés a törvénytervezet kísérőiratában arra kérte a királynőt, hogy a honfiúsítás díját 2000-ről 3000 aranyforintra emelje fel.) Batthyány a törvénytervezet mellé egy indokolást is a kancellária elé terjesztett. Ebben kifejtette: az ország mindössze egy ládába zárt néhány oklevélből álló levéltára sokat fejlődött 1751 óta, és további gyarapodása várható, ami megköveteli a tisztviselők számának növelését. Ezért halaszthatatlan az 1723:XLV. te. megújítása, módosítása. Egyúttal javasolta a tervezet nádori és országbírói másolatokra vonatkozó rendelkezésének elhagyását arra hivatkozva, hogy az 1723:XLII. te. 8.§-a már megnyugtatóan rendezte ezt a kérdést. Mária Terézia csak lényeges módosításokkal fogadta el a tervezetet. Ezek közül a legfontosabb az volt, hogy az Archivum Regni gyarapodásáról időről-időre elkészített iratjegyzéket hozzá kellett küldeni. Ugyancsak fenntartotta magának azt a jogot, hogy a levéltár bármely iratába betekintsen, valamint hogy a nádor által kinevezett országos levéltámokot előzetesen megerősítse. A királynő döntése nehéz helyzetbe hozta a rendeket. Ha elfogadják a módosításokat, akkor az uralkodó törvényesen beavatkozhat a jogaikba, 48
