Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

III. Az Archivum Regni története (1756-1874)

osztották ki a számkereteket. Batthyány Lajos iratait az 1—18., Lotharingi- ai Ferenc helytartó iratait a 19-20. és 25-26., Pálffy János iratait a 21-23. és 27-30., Nádasdy Tamás iratait pedig a 71. ladulában helyezték el. (Bizonyos ladulák itt is üresen maradtak.)

Az Országbírói Levéltár csekély mennyiségű iratanyaga számára ebben az időszakban még nem alakítottak ki külön jelzetrendszert, hanem a Nádori Levéltár iratai után a 74—75. és 79-80. ladulákban kapott helyet.

Az iratokat ladulákon belül tárgyi, időrendi vagy formai szempontok figyelembevételével kisebb egységekbe, fasciculusokba, csomókba rendezték. Ha az elvileg egy csomóba tartozó iratanyag a szokásosnál több iratból állt, akkor több egymás után következő csomóra tagolták. Ladulán belül az egyes csomókat folytatólagos sorszámokkal látták el (a Nádori Levéltárban mindig arab számokat, a másik két levéltárban hol arab számokat, hol nagybetűket használtak). Csomón belül az időrendben vagy más rendben lerakott egyes iratokat szintén folytatólagosan sorszámozták. A rendezés során az egyes iratok külső oldalára általában rávezették az illető irat rövid regesztáját. Ilyenképpen a levéltárban elhelyezett valameny- nyi iratanyagot az egyes iratok szintjére lemenően rendezték.

Az 1750-es évek végétől, az 1760-as évek elejétől a segédletek készítésére is nagy súlyt fektettek a levéltárban. Az allevéltámoknak kiadott utasítás szerinti segédletek (mutató az Archivum Regni irataihoz, illetve az eredeti iratok lemásolásával készített protokollumokhoz) mellett elkezdődött az iratok jegyzékelése, lajstromok összeállítása. Ezek az egyes ladulá

k irataihoz készültek. Mindegyik lajstrom a ladulában lévő iratok rövid ismertetésével kezdődött, majd minden egyes iratról megadta annak tárgyát, keltét, ladula- és csomó-jelzetét és a csomón belüli sorszámát. Hozzáfogtak ahhoz a munkához is, amelynek során később az Archívum Regni anyagának Ladula EEE.-ig terjedő részéhez azonos szinten elkészült az Index Indicum Universalis Actorum Regni című, ma is jól használható név- és tárgymutató. Ebben a lajstromok alapján sokoldalúan muta- tózták ki az iratok tárgyát, a személy- és helyneveket, valamint megadták az irat keltét és pontos jelzetét.

1751 után 1764-ben újra összeülhetett az országgyűlés, amely az abszolút uralkodói hatalom kiépítésére törekvő Mária Terézia és a nemesség előjogait, valamint az alkotmányos berendezkedés védelmét szem előtt tartó rendek kemény összeütközéseinek színtere lett.6 Az olyan kérdések, mint a hadiadó növelése és az elavult nemesi felkelést kiváltó, a nemesség költségén felszerelt hadsereg megteremtése mellett ugyan el6 Vö. Magyarország története 4/1., 426^29.

46