Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

VIII. Az újraegyesített Országos Levéltár

rendelet részletes szabályokat határozott meg a levéltári tevékenység valamennyi válfajára. Előírta azt is, hogy a levéltári nyilvántartásokat minden közlevéltárban számítógépes rendszerben kell vezetni. Az ehhez szükséges program kidolgozását, installálását és betanítását az Országos Levéltár kapta feladatul.

A levéltár a rendszerváltozás kezdetétől több rendkívüli feladattal szembesült. Ilyen volt pl. az egymást követő kárpótlási törvények kiváltotta hatalmas adatszolgáltatási igény. Az intézmény 1992-ben 6478, 1993-ban 5534, 1994-ben 4309, 1995-ben közel 10 000 kárpótlási ügyben nyújtott adatszolgáltatást.

Még az egyesítés előtt hatályba lépett a csődtörvény, amely szerint a felszámolt és végelszámolt gazdálkodó szervezetek iratait, illetve — a törvény pontosítása után — történeti értékű iratait a közlevéltáraknak át kellett venni. Ez a feladat az Országos Levéltárat is megterhelte. Később, az államigazgatásban lezajlott nagyarányú átszervezések (ezek valamennyi kormányváltás esetén megismétlődtek) ennél is jobban növelték az iratátvételi kötelezettséget.

Az 1991-ben Óbudán rendelkezésre bocsátott telken — kisebb-na- gyobb bonyodalmak leküzdése után — 1994 júniusában megkezdődhetett a levéltárépület felépítése. 1997. február 27-én a köztársasági elnök nagyszabású ünnepség keretében adta át a modem új levéltárat, amely kompakt rendszerű állványzattal és speciális tárolókkal ellátott, klimati- zált raktárakkal, mikrofilmező műhellyel, nagy kutató- és előadóteremmel is rendelkezik. Erre a telephelyre költözött 1997 folyamán a gazdasági szervek iratanyagát kezelő IV., az 1945 utáni gazdasági jellegű kormányszervek iratait gondozó VI. Osztály, valamint a VIII. Osztály és a mikrofilmező műhely.

Az 1990-es évek végén az intézmény felszámolta a Szentkirályi utcában négy évtizede elfoglalt telephelyét. A Károlyi-levéltár ekkor a Bécsi kapu téri főépületbe került, amelynek állapota napjainkra kezd aggasztóvá válni. A 80 éve épült, kétszer is súlyosan károsodott épület mihamarabb teljes felújításra, modernizálásra szorul. Figyelmeztető jele volt ennek, hogy 2000 után egy raktár anyagát átmenetileg Óbudára kellett költöztetni, mert statikai problémák merültek fel.

Az Országos Levéltár költségvetési ellátottsága — akár az 1980-as években — meglehetősen gyenge színvonalú volt 1992 után is. Különösen az 1995. évi kormányzati takarékossági intézkedések jártak negatív következményekkel: a dolgozói létszámot csökkenteni kellett, a működést pedig „takaréklángra állítani". 1998-tól lényegesen javult a helyzet,

435