Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

VIII. Az újraegyesített Országos Levéltár

az intézmény ettől fogva komoly gazdálkodási nehézségek nélkül működhetett, legalábbis 2004-ig. Jelentősen módosult a finanszírozás struktúrája, a feladatok jó részének (pl. állományvédelmi eszközök, nyersanyagok, informatikai hardverek és szoftverek beszerzése, kiadványkészítés) anyagi alapját egyre inkább pályázati úton megszerezhető pénzeszközök biztosítják.

Ennek köszönhetően — különösen az 1997 utáni időszakban — jelentősen modernizálódott az intézmény technikai felszerelése. A restaurálásban az 1994-től beszerzett gépekkel lehetségessé vált a papíröntéses technológia használata, a mikrofilmező műhely korszerűbbre cserélhette elavult berendezéseinek többségét. A leglátványosabb fejlődés számítás- technikai téren ment végbe. 1992-1997 között mintegy 30 új számítógépet állítottak üzembe, 1993-ban pedig az intézmény két épületében megkezdődött a belső hálózat kiépítése. 1997 után — élve a nagyobb lehetőségekkel — egyre több és korszerűbb, nagyobb teljesítményű számítógépes berendezést (köztük több szervergépet) szerzett be az intézmény, aminek eredményeként kiépülhetett a teljes belső hálózat és az épületek közötti összeköttetés, megteremtődött az internetre kapcsolódás és az elektronikus levelezés, növekedett az adatbiztonság. A levéltárnak évek óta saját honlapja is van. Napjainkban 170 számítógépes munkaállomás áll üzemben, ebből 140 kapcsolódik a hálózatra is. Fontos lépés volt az óbudai épület klímarendszerének ellátása megfelelő légszennyeződés-szűrővel.

A személyi feltételek— leszámítva az 1995-1996-os rövid időszakot — elfogadhatóan alakultak. Az álláshelyek száma 1992 végén 282, 1996- ban 267, 2004-ben 270 volt. Az adatsornál figyelembe kell venni, hogy 2000 végéig a több mint 40 fős fegyveres biztonsági őrség létszáma is beletartozott a levéltár személyi állományába, 2001-től viszont már nem, vagyis tizenkét év alatt mintegy 12%-os volt a létszámnövekedés. (A levéltár dolgozóinak 2005. június 30-i kimutatását lásd a mellékletben.)

A levéltárnak 1992 után igen sok teendője volt az illetékességi körébe tartozó szervek és a felszámolás, végelszámolás alá vont gazdálkodó szervezetek iratkezelésével, selejtezésével és irattáraival kapcsolatban. Egyre komolyabb gondot okozott a terjedő elektronikus iktatás és iratke- letkeztetés. Az intézmény illetékességébe tartozó szervek száma 1992 óta 800 körül mozgott. Közülük a munkatársak évi átlagban 1992-1996 között 122, 1997-2001 között 87, 2002-2004 között pedig 147 szerv iratkezelését ellenőrizték. Iratselejtezés felülvizsgálata 1992 és 2004 között évente 118^72 alkalommal vált esedékessé. A közeljövő szempontjából igen

436