Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

VI. Az Országos Levéltár a centralizált szocialista levéltári rendszerben (1950-1970)

lalkozunk viszont a levéltári dolgozók különböző folyóiratokban szép számmal, szerteágazó tematikában megjelentetett tanulmányaival és egyéb közléseivel.167

A levéltár a Jánossy Dénes által tervbe vett és útjára indított négy kiadványsorozatban nyomtatásban, az Akadémiai Kiadó gondozásában jelentette meg a szakmailag legfontosabbnak tartott nagyobb szabású kiadványait. Az I. Levéltári leltárak sorozatban a két évtized alatt négy ismertető leltár látott napvilágot (a sorszámok a sorozati sorszámok): 1. Az 1848/49-i minisztérium levéltára (Ember Győző, 1950), 2. A Magyar Tanács- köztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (1960), 3. A helytartótanácsi levéltár (Felhő Ibolya-Vörös Antal, 1961), 4. Az abszolutizmuskori levéltár (Sashegyi Oszkár, 1965). A négy mű közül a második lógott ki a sorból sajátos műfaja miatt: tematikai leltár volt, több levéltár egy témára vonatkozó iratairól adott tájékoztatást. Politikai indíttatású kiadványnak tekinthetjük annyiban, hogy a tanácsköztársaság 40. évfordulója alkalmából felső utasításra, a proletárdiktatúra „dicső emléke" előtti szakterületi tisztelgést volt hivatva megjeleníteni.

A II. Forráskiadványok sorozatban jóval több, tíz mű jelent meg: 1., 3-4. Zsigmondkori oklevéltár I., II. 1-2. rész, 1387-1410 közötti oklevelek (Má- lyusz Elemér, 1953-1958), 2. Veszprémi regeszták 1301-1787 (Kumorovitz Bemát, 1953), 5. Úriszék. XVI-XVII. századi perszövegek (Varga Endre-Ila Bálint-Bottló Béla-Párdányi Miklós-Dávid Zoltán-Szabó Dénes, 1958), 6. Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849-1867 (Sashegyi Oszkár 1959), 7. Urbáriumok XVI-XVII. század (Maksay Ferenc-T. Polonyi Nóra, 1959), 8. Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914-1918 (Iványi Emma, 1960), 9. Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke 2. kötet 2-3. füzet 1272-1290 (Szentpétery Imre kéziratának felhasználásával szerkesztette Borsa Iván, 1961), 10. Protokolle des gemeinsamen Ministerrates des Österreichisch-Ungarischen Monarchie 1914—1918 (Komjáthy Miklós, 1966). A publikált tíz kiadvány fele a Mohács előtti források regeszta formájú közlését célozta, amely Jánossy terveiben is szerepelt. Kifejezetten tudományos jellegű volt természetesen az urbáriumok, az úriszéki perszövegek, illetve az abszolutizmus kori munkás- és parasztmozgalmakra vonatkozó dokumentumok publikálása is, azonban e művek esetében a politikai szempont is szerepet játszott: a XVI-XIX. századi „dolgozó nép" életét, antifeudális harcait és földesúri kizsákmá167 Az alábbiakban támaszkodtunk a következő tanulmányra is: Sashegyi, Kiadványkészítés, 13-19.

396