Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)
VI. Az Országos Levéltár a centralizált szocialista levéltári rendszerben (1950-1970)
nyolását kívánták bemutatni, ami messzemenően beleillett a „haladó hagyományok" feltárására irányuló törekvésekbe.168 A III. Hatóság- és hivataltörténet sorozatban mindössze egy mű, Veres Miklós A tárnoki hatóság és a tárnoki szék című munkája jelent meg (1968) a sorozat második darabjaként. E kötet is a Jánossy-féle elképzelés terméke volt. Az 1960-as években további kötetek — pl. Trócsányi Zsolt erdélyi kormányzattörténeti műve — munkálatai folytak, a megjelenés azonban a későbbi évekre maradt. Lekerült a napirendről a polgári kori közigazgatás történetének megírását célul tűző 1960-as évekbeli terv is. Az eredetileg IV. Levéltártörténet, történeti segédtudományok címet viselő sorozatban végül egyetlen kiadvány sem jelent meg. Amikor Ember Győző A levéltári segédletek című könyvét publikálta (1958), a sorozat címe már Levéltártan és történeti segédtudományok volt. Korszakunkban tehát az Országos Levéltár négy tudományos jelentőségű sorozatában tizenhat mű jelent meg, ami húsz év alatt nem nevezhető gazdag termésnek, különösen a III. és a IV. sorozat szegényessége feltűnő. Annál nagyobb mennyiségű kiadványt találhatunk azonban a publikációk más kategóriáiban. Először a LOK/Levéltári Osztály kiadásában, összlevéltári sorozatok darabjaiként sokszorosításban közreadott levéltári segédleteket említjük. A Levéltári alapleltárak, A magyar állami levéltárak fondjegyzékei és a Levéltári leltárak sokszorosított sorozataiban 1951-1957 között megjelent az Országos Levéltár tizenkét kötetnyi alapleltára, 1960-ban kétrészes fond- és állagjegyzéke, valamint 1955-1969 között 44 kötetnyi repertóriuma, áttekintő raktári jegyzéke. A levéltári anyag jobb használhatósága szempontjából valamennyi kötet alapvető fontosságú volt. A további forráskiadványok közül az 1953-1967 között nyomtatásban, a Szikra, később Kossuth Kiadó (a párt hivatalos kiadója) gondozásában megjelent Iratok az ellenforradalom történetéhez 1919-1945 című külön sorozat kötetei kifejezetten a rendszer propagandakiadványai voltak. Karsai Elek a következőképpen harangozta be a sorozatot a korabeli levéltári folyóiratban: „Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártjának vezetői már régóta és legutóbb a II. Kongresszuson igen nyomatékosan mutattak rá az új, haladó magyar történetírás előtt álló nagy feladatokra: megismertetni népünkkel haladó hagyományainkat, kapcsolatainkat a szomszéd népekkel, a magyar munkásság és parasztság osztályharcait, leleplezni a volt uralkodó osztályok bűnös, népellenes uralmát, — hogy a szocializmust építő népünk erőt meríthessen múltjának megismeréséből". Ezért a Felhő, Urbáriumok, 63. 397