Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

VI. Az Országos Levéltár a centralizált szocialista levéltári rendszerben (1950-1970)

27 fő), tehát a történelmi Magyarország területéből részesedett országok­ból. A nyugati országok közül rendszeresen csak Ausztria (2-8 fő), az USA (1-8 fő) és 1965-től az NSZK kutatói (4-9 fő) látogatták az intéz­ményt, és olykor Angliából, Franciaországból, Olaszországból, Svájcból, Dániából, Finnországból, Izraelből, Kanadából és Ausztráliából is felke­resték néhányan az Országos Levéltár valamelyik kutatótermét. A ma­gyar állampolgárok munkáját is sok korlátozás akadályozta, a külföldiek pedig 1918 utáni iratokat lényegében nem is kaphattak meg. Az 1955-ben kiadott LOK-szabályzat előírta, hogy ha külföldi állampolgár keresi fel a levéltárat, telefonon haladéktalanul tájékoztatni kell a LOK-ot, és az álta­la tanulmányozott iratok jegyzékét is be kell küldeni.160 Még 1965-ből is van nyoma annak, hogy az Országos Levéltár esetenként bejelentette a Levéltári Osztálynak a nyugati kutatókat, az osztály pedig nyomban tájé­koztatta a Belügyminisztériumot.161 A szocialista országokból hivatalosan érkezettek ennél kevésbé szigorú elbánásban részesültek. Ha nem is a háború előtti nemességigazolási és más közjogi ügyekhez fogható mértékben, de azért ebben a korszakban is bőven akadt teendő a referens-, újabb nevén az ügyfélszolgálat területén. Az Országos Levéltár az 1960-as évek elején évente átlag mintegy 360, az évtized második felé­ben pedig átlagosan 400 írásbeli felvilágosítást adott magánszemélyek­nek, közintézményeknek és külföldi ügyfeleknek tudományos, igazgatási és családtörténeti ügyekben. Kiadványkészítés Az Országos Levéltár 1950 és 1970 között a kiadványkészítés terén is so­kat fejlődött. Míg 1874-1945 között, tehát 70 év alatt csupán 21 kiadvány és a Levéltári Közlemények tizenkilenc kötete, addig 1950-1969 között mintegy 160 mű és a Levéltári Közlemények tizenhét kötete jelent meg az intézmény, illetve munkatársai szellemi termékeként.162 Másik jellemzőként azt emelhetjük ki, hogy — mint arra fentebb már utaltunk — a politikai-ideológiai szempontok — különösen az 1950-es években — erősen meghatározták a tudományos munkát. Ez a gyakorlat­ban azt jelentette, hogy a hatalom olyan publikációkat is elvárt, sőt, az 1950-es években és az 1960-as évek elején jobbára olyanokat várt el az Országos Levéltártól, amelyek leleplezik a Horthy-rendszer „népnyúzó" 160 MOL - XIX -1 -18 -1955 -11. Biz. (5. doboz) 161 MOL - XIX -1 - 4 - ab - 1965 - sz. n„ 0032., 0047. 162 Ember, Huszonöt év, 30-44. alapján. 393

Next

/
Thumbnails
Contents