Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)
VI. Az Országos Levéltár a centralizált szocialista levéltári rendszerben (1950-1970)
27 fő), tehát a történelmi Magyarország területéből részesedett országokból. A nyugati országok közül rendszeresen csak Ausztria (2-8 fő), az USA (1-8 fő) és 1965-től az NSZK kutatói (4-9 fő) látogatták az intézményt, és olykor Angliából, Franciaországból, Olaszországból, Svájcból, Dániából, Finnországból, Izraelből, Kanadából és Ausztráliából is felkeresték néhányan az Országos Levéltár valamelyik kutatótermét. A magyar állampolgárok munkáját is sok korlátozás akadályozta, a külföldiek pedig 1918 utáni iratokat lényegében nem is kaphattak meg. Az 1955-ben kiadott LOK-szabályzat előírta, hogy ha külföldi állampolgár keresi fel a levéltárat, telefonon haladéktalanul tájékoztatni kell a LOK-ot, és az általa tanulmányozott iratok jegyzékét is be kell küldeni.160 Még 1965-ből is van nyoma annak, hogy az Országos Levéltár esetenként bejelentette a Levéltári Osztálynak a nyugati kutatókat, az osztály pedig nyomban tájékoztatta a Belügyminisztériumot.161 A szocialista országokból hivatalosan érkezettek ennél kevésbé szigorú elbánásban részesültek. Ha nem is a háború előtti nemességigazolási és más közjogi ügyekhez fogható mértékben, de azért ebben a korszakban is bőven akadt teendő a referens-, újabb nevén az ügyfélszolgálat területén. Az Országos Levéltár az 1960-as évek elején évente átlag mintegy 360, az évtized második felében pedig átlagosan 400 írásbeli felvilágosítást adott magánszemélyeknek, közintézményeknek és külföldi ügyfeleknek tudományos, igazgatási és családtörténeti ügyekben. Kiadványkészítés Az Országos Levéltár 1950 és 1970 között a kiadványkészítés terén is sokat fejlődött. Míg 1874-1945 között, tehát 70 év alatt csupán 21 kiadvány és a Levéltári Közlemények tizenkilenc kötete, addig 1950-1969 között mintegy 160 mű és a Levéltári Közlemények tizenhét kötete jelent meg az intézmény, illetve munkatársai szellemi termékeként.162 Másik jellemzőként azt emelhetjük ki, hogy — mint arra fentebb már utaltunk — a politikai-ideológiai szempontok — különösen az 1950-es években — erősen meghatározták a tudományos munkát. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a hatalom olyan publikációkat is elvárt, sőt, az 1950-es években és az 1960-as évek elején jobbára olyanokat várt el az Országos Levéltártól, amelyek leleplezik a Horthy-rendszer „népnyúzó" 160 MOL - XIX -1 -18 -1955 -11. Biz. (5. doboz) 161 MOL - XIX -1 - 4 - ab - 1965 - sz. n„ 0032., 0047. 162 Ember, Huszonöt év, 30-44. alapján. 393
