Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

VI. Az Országos Levéltár a centralizált szocialista levéltári rendszerben (1950-1970)

Ember Győző úgy módosította, hogy csak az I. Osztály (és a Bírósági Csoport), vagyis az 1867 előtti kormányzati és jogszolgáltatási iratokhoz szükséges e segédlet összeállítása. (Az 1950-es évek derekáig a III. Osztályon is folyt ismertető leltározás, főleg családi levéltárakhoz.) Intézményi szinten a középszintű segédletekre helyeződött a hangsúly. Eleinte nem jutott kitüntetett szerep egyik segédletfajtának sem. Hagyományos tétel- jegyzékek, csomójegyzékek, konspektusok egyaránt készültek mindegyik osztályon, mígnem az 1950-es évek utolsó harmadától ezeket kétféle középszintű segédlet, az áttekintő raktári jegyzék és a repertórium kiszorította. Ember Győző az 1960. évről szóló munkabeszámolóban egyértelműen fogalmazott: „Fő célunknak — miként a rendezésnél — azt tekintjük, hogy egész anyagunkat — amelyhez a fond- és állagjegyzékeket és a tervezési statisztikai kimutatásokat és az alapleltárakat már elkészítettük — ellássuk középszintű levéltári segédlettel is, áttekintő raktári jegyzékkel vagy repertóriummal. E mellett az I. Osztályon és a Bírósági Csoportnál be kívánjuk fejezni az évek óta folyó ismertető leltározást, a

III. Osztályon pedig darabszintű segédleteket készítünk a Diplomatikai Levéltárhoz, nem különben a térkép- és tervtárhoz". Ez céltudatos, az erőket elfecsérelni nem akaró segédletkészítési program volt, amelynek bázisát az alapleltár, a fond- és állagjegyzék (kartoték, sőt, törzskönyv formájában is elkészült), valamint az 1959-ben összeállított tervezési statisztikai segédlet képezte. Az alapleltározás a tárgyalt korszak egészében folyt: 1969-ben az anyag 97,25%-a alapleltározott volt. A maradék iratokhoz már nem is készítették el ezt a segédletet, mert a repertóriumok és az ismertetőleltárak elkészültével feleslegessé vált. A fond- és állagjegyzéket 1960-ban két kötetben publikálták, és sokszorosításban megjelent a Levéltári Osztály által kezdeményezett Magyarországi Állami Levéltárak Fondjegyzéke sorozat első köteteként. Ez az állagok és az állagtalan fon- dok szintjén a következő adatokat tartalmazta: cím (jelzet), évkör, terjedelem fm-ben. A jegyzéket és annak kartoték-, illetve törzskönyvi változatait egyaránt folyamatosan karbantartották. A tervezési statisztikai kimutatás (1965-ben új változatát is összeállították) kimondottan belső használatra, a feldolgozó munkák megtervezésének segítése céljából készült. Állagok és állagtalan fondok szintjén többek között a rendezettség vonatkozásában megadta az alap/közép/darab szintig rendezett rész, a középszintig megfelelően rendezett rész, a középszintű át- vagy tovább- rendezést nem igénylő rész és a középszintű át- vagy továbbrendezést igénylő rész terjedelmét fm-ben. Hasonlóképpen adta meg a segédletkészítésre vonatkozó információkat is.

387