Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

VI. Az Országos Levéltár a centralizált szocialista levéltári rendszerben (1950-1970)

Az Országos Levéltár gyakorlatilag már a tárgyalt korszak végére elérte másfél évtizede kitűzött célját: iratanyaga — elenyésző kivételtől eltekintve — legalább középszinten rendezetté vált, mindössze az állomány 1,81%-a nem érte el ezt a rendezettségi szintet.

Az 1958. évi rendszerezési reformot követően újult erővel folyt a — gyakran raktári átcsoportosításokkal is járó — mintaállványozás, és 1960- tól az új jelzetrendszer miatt megkezdődött a raktári egységek új jelzetelése. Az intenzív munka eredményeként 1969-ben már csupán 2500 fm irat, az állomány 6,43%-a szorult mintaállványozásra. A raktári jelzetelés, amely a Népi Demokratikus Osztály anyagára nem terjedt ki, hasonló eredményt hozott: 1969 végén — nem számítva az osztály Új Magyar Központi Levéltárba kerülő anyagát — csak 2276 fm iratra nem került még új jelzet. Ez az állomány 6,88%-át jelentette.

Kizárólagosan nyilvántartási céllal rendszeresítették a külső és belső fonddossziékat, amelyekben fondonként a még irattárban lévő, illetve a már levéltárban őrzött iratanyagokkal kapcsolatos dokumentumokat (jegyzékek, selejtezési jegyzőkönyvek stb.) helyezték el.

Intézményünk hozzáértő munkatársai aktívan részt vettek a LÓK, illetve a Levéltári Osztály rendezéssel kapcsolatos, elméleti-módszertani kérdéseket napirendre tűző összlevéltári programjaiban. Ezek közül kiemeljük Bakács István — még a háború előtt megkezdett — munkásságát, amelynek a családi levéltárak rendezési elveinek, valamint szervezeti és tárgyi alapon nyugvó sémájának kidolgozását köszönhetjük.148 A rendezésről 1959-ben megtartott levéltári ankéton az Országos Levéltár dolgozói meghatározó szerepet játszottak. A szakterület tudományos dolgozóinak előzetesen szétküldött kérdőívet tizenheten töltötték ki és juttatták vissza közülük, míg a többi levéltárból összesen 31-en. Bekény István osztályvezető tartotta a vitaindítót, és — két más intézménybeli kolléga mellett — Varga Endre főigazgató-helyettes és Bakács István osztályvezető korreferált.149 A Módszertani Kollégium háromtagú rendezési bizottságában Bakács István képviselte az Országos Levéltárat.150

A segédletkészítésben az 1950-es évek második felében végleg lekerült a napirendről az a terv, hogy az alapleltározást követően az egész anyaghoz ismertető leltárakat készítsenek. Jánossy Dénes elképzelését

Bakács István, A magánlevéltárak rendezésének alapelvei. Levéltári Híradó, 1952. október-december 56-60.; Bakács István, A családi levéltárak rendezése. Levéltári Közlemények, 26. (1955) 5-26.

149 Levéltári Híradó, 1959/1-2. 25^9.

150 Levéltári Szemle, 1961 /2. 20-22.

386