Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

VI. Az Országos Levéltár a centralizált szocialista levéltári rendszerben (1950-1970)

• „A" - Magyar Kancelláriai Levéltár

• „B" - Erdélyi Kancelláriai Levéltár

• „C" - Helytartótanácsi Levéltár

• „D" - Abszolutizmus kori Levéltár

• „E" - Magyar kincstári levéltárak

• „F" - Erdélyi országos kormányhatósági levéltárak

• „G" - A Thököly- és Rákóczi-szabadságharcok levéltárai

• „H" - Az 1848-1849-i minisztériumi levéltár

• „I" - Bécsi levéltárakból kiszolgáltatott iratok

• „K" - Polgári kori kormányhatóságok levéltárai

• „L" - Tanácsköztársasági kormányszervek iratai

• „M" - Népi demokratikus kori központi kormányszervek iratai

• „N" - Regnicolaris Levéltár

• „O" - Bírósági levéltárak

• „P" - Családok, testületek és intézmények levéltárai

• „Q" - Diplomatikai Levéltár

• „R" -1526 utáni gyűjtemény

• „S" - Térképtár

• „T" - Tervtár

• „U" - Fényképgyűjtemény

• „V" - Pecsétgyűjtemény

• „X" - Mikrofilmtár

• "Y" - Az Országos Levéltár Levéltára

A megszűnt Központi Gazdasági Levéltártól átvett anyag alkotta az 1962-ben létrejött „Z" (Gazdasági Levéltár) szekciót.

Látható, hogy a történetileg kialakult feudalizmus kori kormányszéki levéltárakat és az Archivum Regnit (Regnicolaris Levéltár) meghagyták külön szekciókban. Szervtipológiai alapon hozták létre a Bírósági levéltárak és a Gazdasági Levéltár szekciókat. Iratfajta alapján különítették el a Térképtárat, a Tervtárat, a Mikrofilmtárat, a Fényképgyűjteményt és a Pecsétgyűjteményt. Időrendi alapon a történelmi korszakot vették figyelembe a Diplomatikai Levéltár, az 1848-1849-i Levéltár, az Abszolutizmuskori Levéltár, a Polgári kori kormányhatóságok levéltárai, a Tanácsköztársasági kormányszervek iratai és a Népi demokratikus kori központi kormányszervek iratai szekciók esetében. A legutóbbi kategóriába so383