Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

VI. Az Országos Levéltár a centralizált szocialista levéltári rendszerben (1950-1970)

1950-től 1956-ig sok — évi átlagban mintegy 1000 fm — iratanyagot vett át a levéltár. A minisztériumi, főhatósági és intézményi iratok mellett jelentős mennyiséget, több száz fm-t tett ki a megszűnt hitbizományok vagyonához tartozó családi levéltárak (pl. Esterházy család hercegi ágának levéltára, Festetics család keszthelyi levéltára)129 és a Károlyi Nemzetségi Levéltár átvétele. Utóbbit — említettük már — 1953. április 30-án eredeti őrzési helyén mint nemzeti érdekű magánlevéltárat „megőrzésre" vette át az Országos Levéltár.130 Újra beszállították az 1950-ben ismét feloszlatott szabadkőműves szervezetek néhány éve kiadott iratai közül a meg- maradtakat (84 fm).131

Az 1951-ben Budapesten végrehajtott kitelepítések után jó néhány személy és család „gazdátlanná vált" irathagyatékát utalták intézményünk őrizetébe. Ebből 1953-ban, az internálások megszüntetésekor „ügy" lett, mert kilátásba helyezték a sértettek kárpótlását, és néhányan kérték is irataik vagy legalább személyes okmányaik visszaadását. Az ígért rendelet nem jelent meg, így a LÓK vezetője fenntartotta magának az esetenkénti döntés jogát a személyes okmányok visszaadásáról. Rövidesen napirendre került az iratok értéktelen részének kiselejtezése. A tisztázatlan jogi helyzet miatt 1955 szeptemberében a LÓK arra utasította Bakács István illetékes osztályvezetőt, hogy a kitelepítettek iratainak rendezésénél minden fondból válasszák le a megőrzésre nem érdemes iratokat, azokat fondonként kötözzék össze, „és az egészet kupacolják le. További intézkedésig tárolják".132 (Az iratok az 1956. novemberi tűzben elpusztultak.)

Románia 1956 nyarán pártvonalon — a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének kezdeményezésére — átadta Magyarországnak a Budapestről 1919-ben hadizsákmányként elhurcolt belügyminisztériumi és rendőr-főkapitánysági iratok egy részét 120 csomó és 71 kötet (név- és tárgymutatók) terjedelemben. A tárgyi szempontból átrendezett iratanyagból 39 csomó a magyar munkásmozgalomra, 71 csomó magyarországi általános kérdésekre, nyolc csomó a menekültek ügyeire vonatkozott, két csomó pedig magyar-román közös munkás- mozgalmi tárgyú volt. Valamennyi irat a Munkásmozgalmi Intézetbe kel!9 Bakács, Iratanyag változása, 120.

130 MOL - XIX -1 -18 -1953 - 24. Biz. (2. doboz)

1,1 A szabadkőműves szervezetek levéltára. Repertórium. Összeállította: Pataky Lajosné. Magyar Országos Levéltár. Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Osztálya. Bp., 1967. (Levéltári leltárak, 39.) 9.

132 MOL - XIX -1 -18 - a -1955-1956 -13. Biz. (5. doboz)

373