Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

VI. Az Országos Levéltár a centralizált szocialista levéltári rendszerben (1950-1970)

kát. Mint korábban, ezekben az években is rendszeres főigazgatói kritikaként szerepelt az éves jelentésekben az, hogy a gyűjtőterületi munkában nyújtott teljesítmény elmaradt a tervezettől. így a „gyűjtőköri" szervek újabb jegyzékének összeállítása is csak részlegesen valósult meg 1966 után.

Az 1958. évi kormányrendeletben szereplő előírás alapján levéltári feladattá vált az irattárosok szakmai továbbképzésének segítése. E téren a Központi Gazdasági Levéltár játszott úttörő szerepet, azzal, hogy 1960- ban nyolc részből álló irattáros tanfolyamokat rendezett.124 125 Az Országos Levéltárban a Népi Demokratikus Osztály kapta ezt a feladatot. Első alkalommal 1963-ban tartottak tanfolyamot az illetékességi körbe tartozó szervek irattárosainak, majd három év szünet után 1967-ben és 1968-ban újabb kettőt-kettőt. A résztvevők (100, illetve 59 fő) a hetente egy, összesen kilenc alkalommal tartott 2,5-2,5 órás foglalkozásokon irattári alapfogalmakról, az iratok kezeléséről, ügyviteli felhasználásáról, tárgyi átrendezéséről, selejtezéséről, valamint a levéltárak munkájáról, irattár és levéltár együttműködéséről szerezhettek ismereteket. Tankönyvként Be- kény István Az irattáros munkája című, 1962-ben kiadott jegyzete szolgált. A foglalkozásokat levéltárosok tartották. Képesítést ugyan nem nyújtott a tanfolyam, de a résztvevők bizonyítványt kaptak az elvégzéséről.123 1968-ban egyetlen intézmény, a Magyar Nemzeti Bank iratkezelői, irattárosai részére szerveztek kilenc előadásból álló tanfolyamot két csoportban (27 és 36 fő).126

Az 1950. évi 29. tvr. ugyan nem szólt szaklevéltárak létesítésének lehetőségéről, a Levéltári Osztály, pontosabban a Művelődésügyi Minisztérium — jogszabály ide vagy oda —1958-tól kezdődően bizonyos feltételekkel hozzájárult létrehozásukhoz. Ebben szerepet játszott, hogy a levéltárak — az Országos Levéltár is — krónikus férőhelyhiánnyal küszködtek. A tárgyalt időszakban a Magyar Tudományos Akadémia és az Eötvös Loránd Tudományegyetem kapott engedélyt szaklevéltár fenntartására, többek között azzal a kikötéssel, hogy működésüket az Országos Levéltár felügyeli. Az éves beszámolókból tudjuk, hogy — legalábbis az 1960-as évek második felében — ez a felügyelet valóban létezett. A Szak- szervezetek Országos Tanácsa és a KPM Vasúti Főosztálya (utóbbi a

124 Szilagyi Gábor, Vállalati irattárosok továbbképzése. Levéltári Szemle, 1961/2. 97-101.

125 Levéltári Szemle, 1967/2. 501-505.; Levéltári Szemle, 1968/2. 520-522.

126 Levéltári Szemle, 1968/2. 526.

371