Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

VI. Az Országos Levéltár a centralizált szocialista levéltári rendszerben (1950-1970)

1949 végétől 1956-ig több olyan személy érkezett a levéltárba, aki azután hosszú időn át dolgozott az intézményben és vált valamilyen szempontból meghatározó személyiséggé. A már említetteken kívül Ivá- nyi Emma, Trócsányi Zsolt, Karsai Elek, Bogdán István, Komjáthy Miklós, majd Pap Gábomé Steiner Erna, Baraczka Istvánná és Benke Zsófia. 1956-ban lépett be Muzsnai Lászlóné, az 1956-os forradalmat követően pedig Buzási János, Mandl Sándomé (a LOK-ból érkezett), Nagy István (a Fővárosi Levéltárból helyezték át). Rácz Bélát a Belügyminisztériumból helyezték át 1957 őszén, az Országos Levéltárban azonban csak félállása volt, mert egyúttal a Levéltári Osztályon is dolgozott „személyügyi előadóként", azaz személyzetisként,109 később pedig a Külügyminisztériumban tevékenykedett. A megszűnt Központi Gazdasági Levéltár személyzetéből Jenei Károlyon kívül — többek között — Sárközi Zoltán, In- cze Miklós, Sándor Pál és Szilágyi Gábor lépett át az Országos Levéltárba, de közülük csak Jenei és Sárközi ment innen nyugdíjba. Gáspár Ferenc 1964-1970 között dolgozott a IV. Osztályon, később Budapest Főváros Levéltára osztályvezetői, majd főigazgató-helyettesi állását töltötte be. Az 1960-as évek második felében lett az Országos Levéltár munkatársa Fábiánná Kiss Erzsébet, Koroknai Ákos, Vass Előd, Kálnoki Kis Tamás és Érszegi Géza.

Külön kategóriába tartozott Fekete Nagy Antal, akit — mint arról szó volt — 1947-ben nem vettek vissza a levéltárba, de 1949-től biztosították számára, hogy megbízásos munkát végezzen. Végül 1957. január 1-jével kinevezést kapott önálló tudományos kutatói minőségben, és 1960-ban bekövetkezett nyugdíjazásáig ismét főállásbari dolgozhatott.110

Voltak, akik hosszabb-rövidebb ideig tevékenykedtek az Országos Levéltárban, de pályájuk később nem itt folytatódott. Az 1990 utáni fő közjogi méltóságok közül Szabad György, az országgyűlés elnöke 1950- 1951-ben, Antall József miniszterelnök pedig 1954-1955-ben dolgozott az intézményben. Más levéltárba került Felhő Ibolya (Fővárosi Levéltár), Dávid Zoltán (KSH Levéltára) és (1974-ben) Karsai Elek (Szakszervezetek Központi Levéltára), történészi pályára lépett Szűcs Jenő, Vörös Antal, Pamlényi Ervin, Hajdú Tibor, Mráz (Zimányi) Vera, Benczédi László és Incze Miklós. 1956-os szerepe miatt 1957-ben büntetésből helyezték át a levéltárba Győrffy Sándort, a Párttörténeti Intézet osztályvezetőjét, de ő sem maradt sokáig.111 Kállay István a Székesfehérvári Állami Levéltár

109 MOL - XIX -1 - 4 - ab - 0014/1959. (6. doboz)

1,0 MOL - Y 7 - 898/1956.; Levéltári Közlemények, 40. (1969) 193-194.

111 MOL - XIX -1 -18 - b - Vegyes: kilépett dolgozók anyaga.

366