Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

VI. Az Országos Levéltár a centralizált szocialista levéltári rendszerben (1950-1970)

irattári őrzési időt tíz évre emelte fel. Bár jogszabály nem írta elő az iratkezelés levéltári ellenőrzését, az Országos Levéltár az iratátvételek előkészítése során az 1950-es évektől kezdve rendszeresen végezte a szervek nyilvántartását, iratanyaguk felmérését, és tanácsot adott irattározási kérdésekben.13

Az 1969. évi tvr. az alábbiak szerint minősítette a levéltárakat és írta elő feladatkörüket: „6. §. A levéltár tudományos intézmény, amely — jogszabályban meghatározott keretek között — igazgatási feladatokat is ellát. Feladatkörében a.) a levéltári anyagot átveszi, szakszerűen kezeli és biztonságosan megőrzi; b.) az őrizetében lévő levéltári anyagot — annak tudományos igényű rendszerezése, nyilvántartása és segédletek készítése útján — kutatásra alkalmassá teszi és a kutatás egyéb feltételeit biztosítja; c.) tudományos kutatást végez a tudományoknak — elsősorban a történettudománynak — a levéltári anyag használatát elősegítő ágaiban és a kutatás eredményeit közzéteszi; d.) a szervek iratkezelési rendjét és irattári selejtezését a levéltári anyag védelme érdekében szakmailag ellenőrzi; e.) ellenőrzést gyakorol a védett levéltári anyag felett; f.) segíti a népművelési tevékenységet. [...]

12. §. (1) [...] saját levéltári anyagáról [...] tájékoztatást nyújt és levéltári anyagában kutatást tesz lehetővé, más szerv és magánszemély részére azonban kutatást csak az irányító szervének utasítására végez. (2) [...] az általa őrzött levéltári anyagról hiteles másolatot, illetőleg tartalmi kivonatot ad".

A kormányrendelet 15 évben határozta meg a történeti értékű iratok levéltárba adási idejét (7.§.), továbbá általános érvényű feladatként előírta még a megrongált vagy a pusztulás veszélyének kitett levéltári anyag konzerválását, illetve restaurálását, a különösen jelentős iratok biztonsági mikrofilmezését (ll.§.), valamint a közreműködést kiállítások rendezésében (12.§.).

A LÜSZ egyrészt részletezte a tvr.-ben és a kormányrendeletben általánosan meghatározott feladatokat (pl. előírta az illetékességi körbe tartozó szervek és levéltárba kerülő anyaguk nyilvántartását, a kötelezően elkészítendő iratkezelési szabályzatok véleményezését, a részvételt a szervek iratkezelőinek továbbképzésében), másrészt rögzítette a két központi levéltár illetékességi és gyűjtőköri elhatárolását, és külön, csak a két levéltárra vonatkozó rendelkezéseket. Utóbbiak alapján mind az Országos Levéltár, mind az Új Magyar Központi Levéltár köteles volt a következő teendők ellátására: szaktanácsadás raktár-egészségügyi kérdé15 Sárközi, Illetékességi kör, 147-161.

329