Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

VI. Az Országos Levéltár a centralizált szocialista levéltári rendszerben (1950-1970)

Kicsit részletesebben kell foglalkoznunk az Új Magyar Központi Levéltár alapításának előzményeivel, körülményeivel, már csak azért is, mert az Országos Levéltárból kiváló új intézményről van szó.12

Már a Központi Gazdasági Levéltár alapítása előtt szóba került, hogy az Országos Levéltár iratanyagát a „felszabadulás" időpontjával kettéválasztják, és az 1945 utáni iratanyagot egy új intézményre bízzák. Ez az egyértelműen politikai-ideológiai indíttatású terv a Szovjetunió levéltárszervezési példáját tartotta szem előtt. A LÓK már 1951 márciusában, majd májusában kezdeményezte, hogy szovjet levéltári szakértőt hívjanak Magyarországra, de nem járt sikerrel. Egyelőre maradt a közvetett, szakirodalmi tájékozódás lehetősége, amelynek egyik első eredménye 1951 nyarán Csemov A levéltárügy története és szervezete a Szovjetunióban című könyvének magyarra fordíttatása volt. E kiadványra hivatkozva jelentette ki a magyar levéltárügy akkori irányítója az 1951. október 29-én tartott vezetőtestületi ülésen a következőket: „a Szovjetunióban 1917. január 1-jével az iratsorozatokat kettéválasztották és az 1917. január 1. utáni iratok az Októberi Forradalom Levéltárába kerültek. Egyrészt ennek a tapasztalatnak alapján, másrészt mutatkozó politikai szempontok és fejlődési formák arra késztetik a Levéltárak Országos Központját, hogy jövő évi tervébe állítsa a probléma felvetését és megoldását, minthogy az 1949. évi anyagot a gazdasági életben már sok helyen régi anyagnak tekintik". A LOK-nak a káderfejlesztési tervvel kapcsolatos 1952. február 14-i felterjesztésében már konkrét formában megfogalmazódott, hogy „a »Szocializmus Építésének Levéltára« kialakítása [...] még az első 5 éves tervben esedékes", vagyis 1954-el bezárólag. A tervekből azonban — költségvetési okokból — egyelőre, átmeneti intézkedésként, csak annyi valósult meg, hogy 1954. július 1-jével az Országos Levéltár elkülönítette a „felszabadulás" utáni iratokat, és az ezekkel kapcsolatos feladatok elvégzésére létrehozta az úgynevezett Népi Demokratikus Csoportot, amely — miután iratanyagának nagy része 1956-ban megsemmisült — 1957-ben feloszlott. A csoport 1960. január 1-jén újjáalakult, majd 1961. március 1-jétől Népi Demokratikus Osztály néven az intézmény külön szervezeti egysége lett.

Az 1954-től készülő jogszabálytervezetekben és előterjesztésekben határozottan megnyilvánult a szándék az akkor már „Népi Demokratikus Korszak Központi Levéltára" névvel jelölt új intézmény létrehozására, mégpedig úgy, hogy a Központi Gazdasági Levéltárat egyúttal megszün12 E kérdés tárgyalásánál a következő tanulmányra támaszkodtunk: Lakos, A Magyar Országos Levéltár, 107-108.

326