Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

VI. Az Országos Levéltár a centralizált szocialista levéltári rendszerben (1950-1970)

nuár l-jével egyszerű miniszteri utasítással (864-6217/1952. FŐM) felállították a Központi Gazdasági Levéltárat, amely az országos jelentőségű gazdasági szervek levéltári anyagának őrzésére volt hivatott, létrehozását a gazdasági iratok speciális jellegével indokolták. Ez a levéltár (az Országos Levéltár közelében fekvő volt pénzügyminisztériumi épületben működött) rövid ideig állt fenn, mert 1961 végén megszüntették.7

Az 1956-os forradalom leverése után, 1957 áprilisában a LÓK mint önálló középirányító szerv megszűnt, illetve a Művelődésügyi Minisztérium önálló szervezeti egységeként, Levéltári Osztály néven folytatta tevékenységét.8 Az osztály önállósága 1960-ig tartott, akkor a Levéltári- Múzeumi Főosztály része lett, majd 1962-ben ismét önálló szervezeti egységgé alakult. A LÓK megszűnésével természetesen költségvetési osztálya is befejezte működését. Helyette létrehozták különálló egységként a Levéltárak Gazdasági Hivatalát, amely az Országos Levéltár és a többi levéltár költségvetési, gazdasági ügyeit intézte.

A forradalom idején megfogalmazott, a „kézi vezérléses" irányítás megszüntetését kívánó követeléseknek komoly szerepük volt abban, hogy a létszámban erősen megfogyatkozott Levéltári Osztály 1958-ban Módszertani Kollégiumot állított fel, amely munkabizottságokban konkrét módszertani feladatok megoldásán és munkautasítások kidolgozásán fáradozott. A minisztérium megszervezte a Levéltári Tudományos Tanácsot, amely az Akadémia és a levéltárügyben érintett minisztériumok közötti kapcsolattartást és az elvi szintű tanácsadást kapta feladatul. Ugyanebben az évben területi szakfelügyelőket is megbíztak a levéltárak munkájának ellenőrzésével.9

Az említett változások a centralizált rendszer lényegét nem érintették. A levéltárakat, köztük az Országos Levéltárat az 1960-as években is egy központból irányították, és gazdasági önállóságot sem biztosítottak számukra. A szakmai irányítás módszerei finomodtak ugyan, de a munkautasítások nem szűntek meg teljesen az Országos Levéltár vonatkozásában sem. A főigazgató kinevezési jogköre azonban jelentősen bővült: ekkor a miniszter már csak a főigazgatót és helyetteseit, valamint osztály- vezetőit nevezte ki, az osztályvezető-helyettesek kinevezése a Levéltári

7 Sárközi, Gazdasági Levéltár, 49-56.; Bnaci, Gazdasági levéltárügy, 4-5. Akkoriban és ma is sokan úgy vélték és vélik: kár volt megszüntetni az intézményt.

8 Az 1960-as évek végéig zárójelben még használta régi nevét.

9 Bikki, Levéltárügy, 55-56.

323