Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

VI. Az Országos Levéltár a centralizált szocialista levéltári rendszerben (1950-1970)

Osztály, míg az összes többi dolgozó alkalmazása az intézményvezető hatáskörébe tartozott.10

A centralizált levéltári rendszerben elért szakmai eredményeket (egységes alapleltározás, fondszerkesztés, közös segédletek készítése, mikro- filmezési program stb.) nagyra kell értékelni. Ugyanakkor itt sem feledkezhetünk meg arról, hogy a kommunista rendszer keretei között a szakmai szempontokat gyakran csak nehezen lehetett érvényesíteni, különösen a Rákosi-rendszer éveiben, amikor a diktatúra politikája kíméletlenül nyomult be az intézmények életébe. Az 1960-as évek azonban konszolidáltabb viszonyokat hoztak ebben a vonatkozásban is.

A centralizált levéltári szervezet — hosszú előkészítés és viták után — az 1960-as évek végén változott meg. Ehhez a „szocialista demokrácia" növelését, esetünkben a tanácsok szerepének bővítését célul tűző politika teremtett alapot. 1968. január 1-jével a területi állami levéltárak tanácsi intézménnyé alakultak át, és minden megyében a megyei (Budapesten a fővárosi) tanács vette át a területén működő állami levéltár közvetlen irányítását és felügyeletét. Egyidejűleg a minisztériumi Levéltári Osztály Levéltári Igazgatósággá alakult át, feladata az úgynevezett ágazati szakmai irányítás lett. A funkcióját vesztő Levéltárak Gazdasági Hivatala megszűnt.11 Az Országos Levéltár visszakapta gazdasági önállóságát, és ismét a szakminisztérium egyetlen központi irányítású levéltári intézményévé vált.

Az 1968 elején bekövetkezett változásokat a levéltári anyag védelméről és a levéltárakról szóló 1969. évi 27. tvr. és a végrehajtása tárgyában kiadott 30/1969. (IX. 2.) kormányrendelet szentesítette. A tvr. a Fővárosi Tanácsnak, a megyei és a megyei jogú tanácsoknak tette lehetővé úgynevezett tanácsi levéltár fenntartását, amelyek illetékessége a főváros, a megye és a megyei jogú város területén működő szervek és jogelődeik irataira terjedt ki. A fővárosi és a megyei levéltárak mellett megyei jogú városi levéltár azonban végül egy sem alakult.

A tvr. és a kormányrendelet arról is intézkedett, hogy az Országos Levéltár feladatait a jövőben két intézmény lássa el: az 1945 előtti iratanyaggal kapcsolatban a Magyar Országos Levéltár, az 1945 utáni iratanyaggal kapcsolatban pedig az Új Magyar Központi Levéltár. A többi nem tanácsi levéltár (Hadtörténelmi Levéltár, Magyar Tudományos Akadémia Levéltára, egyházi levéltárak és a később létesülök) egységesen szaklevéltárnak minősült. (Az 1970-es évektől a Központi Statisztikai Hi10 MOL-XIX-1-4-ab-Biz. 051/1962.

11 Bikki, Levéltárügy, 56.

324