Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)
VI. Az Országos Levéltár a centralizált szocialista levéltári rendszerben (1950-1970)
azok költségvetési és gazdasági ügyeit. A Magyar Tudományos Akadémia II. osztálya (titkára Ember Győző volt) a miniszteri rendelet előkészítése során ellenezte, hogy a LÓK hatásköre az Országos Levéltár személyi és gazdasági ügyeinek intézésére is kiterjedjen, e felszólalás azonban nem járt eredménnyel.4 Egyedül a Hadtörténelmi Levéltár maradt ki az egységes közlevéltári hálózatból, és továbbra is a Honvédelmi Minisztérium közvetlen irányítása alatt állt. A LÓK erős jogosítványokkal rendelkezett a nemzeti érdekű magánlevéltárak (gyakorlatilag az egyházi levéltárak) szakmai munkája vonatkozásában is. A kerületi levéltárak megszervezése végül elmaradt. Ehelyett a volt megyei és városi levéltárakat (részleges összevonásuk után) közlevéltáraknak keresztelték át, amelyek 1953-tól területi állami levéltárként működtek. (1950 végén még 32 megyei és városi levéltár létezett, 1953-ban területi állami levéltárként 22 maradt közülük.)5'A jogalkotó szükségtelennek ítélte Levéltári Tanács létrehozását, és a LÓK megalakulásával a főfelügyelői állás is megszűnt. A LÓK 1950. augusztus 8-án kezdte meg működését, megszervezésével a hivatalvezetői állásra kiszemelt Mérei Gyula főfelügyelőt bízták meg. Október 5-én végül a pártonkívüli Borsa Iván, az Országos Levéltár csoportvezetője kapott megbízást a LÓK vezetésére. Végleges kinevezésére csak később, 1952. április 1-jével került sor.6 A központi levéltári hatóság létrejöttével az Országos Levéltár betagolódott a centralizált levéltári hálózatba, jogi státusa lényegében azonos lett bármelyik területi állami levéltáréval. Tevékenységét a LÓK ugyanúgy „kézi vezérlésesei irányította, mint bármely más levéltárét. A különbség — a nagyságrenden túl — abban nyilvánult meg, hogy az Országos Levéltár vezetőjét az Akadémia meghallgatásával nevezte ki a miniszter (korábban mindig az államfő volt a kinevező), a rendelkezés szerint az intézmény létszámának megállapításához is meg kellett hallgatni a tudós testületet, és a levéltáros besorolású dolgozók, valamint a középvezetők kinevezése sem a LÓK, hanem a — vallás- és közoktatásügyi, majd a közoktatásügyi, a felsőoktatási, végül az oktatásügyi — minisztérium hatáskörébe tartozott. Az 1950-es évek elején, a gazdasági élet államosítása után a vállalatok, bankok, szövetkezetek iratanyaga is levéltári gondoskodást kívánt. Eleinte maga a LÓK gyűjtötte be a gazdasági iratanyagot, majd 1953. ja4 MOL - XIX -1 -1 - h -1610. Ált. -1610-26/1950. 5 Részletek: Bikki, Levéltárügy. r’ Bikki, Levéltárügy, 54.; Gecsényi, Borsa-interjú, 59.; MOL - XIX - I - 18 - a - 14 - B. 10- 1/1952. (32. doboz). 322