Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)
II. Az országos iratok ügye Mohácstól az Archivum Regni megalakulásáig (1526-1756)
Batthyány 1753. december 10-én Mária Teréziához írt részletes felterjesztésével tette meg levéltárszervező munkája első lépését. Ismertette az 1723:XLV. te. megszületése óta történteket, és kérte a királynőt, hogy utasítsa a Magyar Kamarát a törvényben meghatározott iratok kiadására, illetve intézkedjen az Erdélybe került iratok visszaszerzése ügyében is. E felterjesztés hatására a Magyar Kancellária 1753. december 17-én a bécsi Udvari Kamara útján utasíttatta a Magyar Kamarát, hogy a törvény hatálya alá tartozó okleveleket válogassa ki, és terjessze fel a kiválasztott darabok lajstromát, amely alapján majd döntenek az iratok kiszolgáltatásáról. Mária Terézia 1754. július 29-én kelt, a nádornak írt válaszában megígérte a kérések teljesítését.9 Sőt, a kamara irattámoka 1755 februárjában össze is állította az átadandó oklevelek jegyzékét, és ennek tartalmáról maga a nádor is tudomást szerzett. Mégsem valósulhatott meg az iratátadás, mert azt az uralkodó jóváhagyásával, a Házi, Udvari és Állami Levéltár érdekében megakadályozták. A feladatot a pozsonyi kamarához 1754 elején tanácsossá és egyben levéltárvezetővé kinevezett Ribics Rudolf a legnagyobb titokban hajtotta végre. Titkos megbízása az volt, hogy a bécsi levéltár számára a kamara iratanyagából megszerezze a fontos, valamint a dinasztia érdekeire veszélyes államjogi iratokat. Ribics összesen 23 oklevelet szállított el Bécsbe, ezek közül tizenegy oklevél szerepelt az ország levéltárának átadandó iratok listáján.10 A nádornak az Erdélybe vitt iratok felkutatására vonatkozó kérése szintén eredménytelen próbálkozásnak bizonyult. Időközben a nádor a saját hatáskörében megtehető intézkedéseket nagy alapossággal készíttette elő. Az információgyűjtés mellett elaborá- tumot dolgoztatott ki Barinay László helytartótanácsi tanácsossal az 1723:XLV. te. végrehajtásához szükséges tennivalók meghatározása céljából. Barinay ebben a munkájában — többek között — a következőket javasolta: a levéltárat a pozsonyi régi országháza legalsó részében helyezzék el; alkalmas személyre bízzák a levéltár kezelését, amíg ilyent nem találnak, egyelőre vicearchivariust nevezzenek ki, akit a nádor irányít; a nádor levélben szólítsa fel a világi és egyházi méltóságokat, a káptalanokat és a konventeket, a vármegyéket és a családokat a náluk lévő orszá9 A nádor felterjesztését, a kancellária levelét és a királynő nádorhoz írt válaszát egészében ismerteti, illetve közli Jakab, A levéltárakról, 79-83. 10 A témát, Ribics működését részletesen tárgyalja Herzog, Kamarai levéltár L, 10.-tól és II. 175.-tól, a Ribics által a Házi, Udvari és Állami Levéltár részére eltulajdonított oklevelek jegyzékét pedig Herzog, Kamarai levéltár III. függelékben közli. A kérdésre a III. 1. fejezetben még visszatérünk. 31
