Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)
V. A kultuszminisztériumi felügyelet és a közgyűjteményi integráció korszaka (1922-1949)
levéltámokok között, ami lehetővé tette, hogy az Országos Levéltár által képviselt szakmai elvek egyöntetűen érvényesüljenek.157 A Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsa jelölési joggal rendelkezett a törvényhatóságok főlevéltárnokáinak kinevezésekor — a főispán csak a Tanács által javasolt személyek valamelyikét nevezhette ki. Ez lehetővé tette, hogy az Országos Levéltár bizonyos szerepet játszhasson a megyei és városi levéltámoki kar kiválasztásában. Ebben az időszakban, 1935-ben alakult meg a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. Az Országos Levéltár tisztviselői tevékenyen kivették részüket az egyesület és levéltári szakosztálya munkájából. A tagság az 1936-ban megtartott I. kongresszuson, majd 1939-ben második alkalommal is Herzog József főigazgatót választotta szakosztályi elnöknek, a szakosztályi titkár pedig Szabó István lett. Az intézőbizottság tizenkét tagjából öt az Országos Levéltár személyzetéből került ki. Az egyesület céljainak megvalósulásához intézményünk több dolgozója egyesületi rendezvényeken megtartott előadásokkal járult hozzá.158 Az országhoz 1938-ban és a következő években visszacsatolt területeken lévő közhatósági levéltárak és irattárak történelmi jelentőségű iratai feletti, az 1929:XI. tc.-ben meghatározott főfelügyelettel a vallás- és köz- oktatásügyi miniszter 1938. november 18-án ideiglenesen Herzog József országos levéltári főigazgatót bízta meg,159 habár a hivatkozott törvény ezt a jogot a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsára ruházta. A törvényt hatályba léptető 9300/1935. ME rendelet kitért a kérdés elől, és 40. §-ában egy később kiadandó rendeletre bízta a felügyeleti jog érvényesítésének eldöntését, ami viszont nem született meg.160 A halogatást lényegében az Országos Levéltár véleménye okozta. Csánki és Herzog egyetértett abban, hogy egy testület nem alkalmas a felügyelet ellátására, sőt, Herzog azt sem tartotta helyesnek, hogy a levéltárat a múzeumokkal és könyvtárakkal közös önkormányzati szervezetbe tagolták be, mert azt elsősorban nem közgyűjteménynek, hanem közhivatalnak tekintette. A visszacsatolt területek levéltárainak, irattárainak helyzetfelmérése azonban nem tűrt halasztást, ezért a kultuszkormányzat Herzog megbízásával hidalta át a problémát. A felméréseket az Országos Levéltár tisztviselői végezték el. 157 1934-1940. évi összefoglaló, 14. 158 Az egyesület tevékenységére: Levéltári Közlemények, 14. (1936) 333-336.; Levéltári Közlemények, 15. (1937) 321-323.; Levéltári Közlemények, 17. (1939) 338-341. 159 1938. évi jelentés, 351., 355. 160 A könyvtárak és múzeumok nem okoztak ekkora problémát: a 9300/1935. ME rendelet felállította a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelőségét, amely a Magyar Nemzeti Múzeum önkormányzati keretében működött. 252
