Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)
V. A kultuszminisztériumi felügyelet és a közgyűjteményi integráció korszaka (1922-1949)
szőr ilyen előzetes eligazító munkának kellett megelőznie".130 Egyetlen, igaz a legnagyobb és legjobban kutatott anyagtest, leltára készült el, a Kamarai Levéltáré, Herzognak még főigazgatósága előtt elvégzett munkája eredményeként. A segédlet a raktári egységek szintjéig lemenően adott tájékoztatást az iratanyagról. 1936-1938 között elkészült 766 lap terjedelmű gépírásos tisztázata, majd 1938-ban betűrendes mutatót kezdtek összeállítani hozzá.131 Herzog a saját leltárához hasonlót akart készíttetni az intézmény összes anyagáról. Főigazgatósága idején azonban — bár a leltározás is több anyagtestben előrehaladt — jobbára az átcsopor- tosítási és rendezési munkák folytak. A két fő levéltári szervezeti egységnek két párhuzamos gyűjteménye volt: a Kormányhatósági Levéltár közel 40 000 oklevelet tartalmazó Diplomatikai Levéltára mellett a Múzeumi Levéltár is őrzött kb. 30 000 Mohács előtti oklevelet, ületve mindkét részlegben voltak családi levéltárak. E párhuzamosság az intézményegyesítés után is fennmaradt 1945-ig, annak ellenére, hogy a múzeumi levéltári részleg Mohács előtti gyűjteményét a Diplomatikai Levéltár raktárában helyezték el. Az újonnan letétbe adott családi levéltárak azonban már a Múzeumi Levéltárhoz kerültek. Meg kell említeni, hogy Herzog 1935 augusztusában utasítást adott ki, amely szerint az Országos Levéltár által vásárolt és ajándékként elfogadott 1526 előtti okleveleket (a törvényeket és a címeres leveleket kivéve, mert előbbiek a Diplomatikai Levéltárba, utóbbiak pedig a Múzeumi Levéltár címeres levelek gyűjteményébe kerülnek), ha nem illeszkednek valamely szervesen létrejött levéltárba, a „Középkori Gyűjtemény"-be kell beosztani. Az utasítás szerint idekerülnek a múzeumi Törzsanyag oklevelei is, ha nem tartoznak valamely családi levéltár vagy a Diplomatikai Levéltár gyűjteményébe. Ez a Középkori Gyűjtemény azonban nem jött létre, aminek az lett a következménye, hogy a levéltárba vásárlással, ajándékozással újonnan érkezett okleveleket a vonatkozó ügyirattal együtt a Múzeumi Levéltár raktárának állványpolcaira rakták. Ezt a „gyűjteményt" a levéltárosi köznyelv „temető"-nek nevezte el.132 A Kormányhatósági Levéltáron belül 1934-1941 között elsősorban a Kúriai Levéltár és a minisztériumi levéltárak anyagában, valamint az Erdélyi Kancelláriai Levéltárban zajlott rendezés és leltározás. Utóbbiban 1935-1937 között az egykor selejtezésre kiválasztott 60 csomónyi iratot 130 1934-1940. évi összefoglaló, 12. 1.1 1934—1940. évi összefoglaló, 12.; 1938. évi jelentés, 352. 1.2 Vö. Bakács, Múzeumi levéltár, 44., 62.; Borsa, A Diplomatikai Levéltár kialakulása, 305., 307-308. 245