Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

V. A kultuszminisztériumi felügyelet és a közgyűjteményi integráció korszaka (1922-1949)

vontatottságában. A viszonylag fiatal minisztériumi iratokban ugyanis igen gyakran kellett igazgatási célú kutatásokat végezni, ami komoly megterhelést jelentett a csekély létszámú személyzet számára. Ezért aztán a levéltár nem is szorgalmazta túlságosan az iratátadásokat.39

Nem számítva a hivatalból, keletkezésük után azonnal beküldött iratokat (pl. törvénycikkek), az 1920-ban feloszlatott szabadkőműves szervezetek Belügyminisztérium által átadott iratanyagát és a vásárlásokat, letéteket, az 1925-ben elhatározott „Építészettörténeti gyűjtemény"-be szánt tervanyagokat, 1923-tól 1932-ig a következő fontosabb iratanyagok kerültek a levéltár gyűjteményébe:

• 1923-ban, az átköltözéssel égy időben a Vallás- és Közoktatás- ügyi Minisztérium 1867-1892. évi iratai;

• 1924-ben a Miniszterelnökség 1867-1892. évi iratai, a Belügyminisztérium 1867-1892. évi iratai (kivéve az elnöki iratok), Tisza Lajos és Ráday Gedeon kormánybiztosok iratai, egyes közalapítványi ügyészségek régi iratai;

• 1925-ben a Kereskedelemügyi Minisztériumtól a volt Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium, valamint a volt Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium 1867- 1886. évi iratai, a Pénzügyminisztériumtól Duschek Ferenc pénzügyminiszter hátrahagyott iratai, a Liquidierungs-Commission és a Cs. Kir. Schlossbauleitung iratai;

• 1927-ben a volt Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium 32 évesnél régebbi, még irattárban kezelt iratai, az Államrendőrség 1860-as, 1880-as évekből származó két teherautónyi rendezetlen, veszélyeztetett állapotú irata (utóbbi mentés céljával: „az iratok látatlanul való megsemmisítéséért a felelősséget az Orsz. Levéltár nem vállalhatta" — olvasható az éves jelentésben);

• 1928-ban a Belügyminisztérium 1893-1896. évi iratai (az elnöki iratok kivételével), a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1891-1895. évi, az I. (egyházi ügyek) irattári osztály 1867- 1895. évi iratai, a volt Pesti Cs. Kir. Főtörvényszék és. a Kúria folytatólagos 1850-1881. évi iratai, az Egyetemi Alap pécsvá- radi uradalmának régi, a XVIII. századra visszanyúló veszélyeztetett iratai (90 láda);

59 Vö. Bakács, Iratanyag változása, 117-118.; Sárközi, Illetékességi kör, 140-143.; 1923-1932. évi jelentések (a konkrét iratátvételekre is).

213