Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

V. A kultuszminisztériumi felügyelet és a közgyűjteményi integráció korszaka (1922-1949)

• 1929-ben a bécsi követségtől a volt Király Személye Körüli Minisztérium rossz állapotban lévő általános iratai;

• 1930-ban a Kereskedelemügyi Minisztérium 1886-1899. évi iratai (a posta- és távírda ügyosztály iratainak kivételével), a Szabadalmi Bíróság 1920-ig terjedő iratai.

A közigazgatási iratkezelést szabályozó 5500/1929. ME rendelet az Országos Levéltárat nem jogosította fel arra, hogy az illetékességi körébe tartozó szervek iratkezelésébe, irattározásába és iratselejtezésébe beleszóljon. A jogszabály előkészítése során is csupán abban a kérdésben kérték ki a véleményét, hogy vajon az alapszámos vagy a tizedes rendszerű iktatás-e a célszerűbb.40

A bécsi közös levéltárak felszámolásának ügye lényegében már 1923- ban eldőlt. Évek múltával, de végül hivatalos lett a megállapodás: a pro- veniencia-elv alkalmazásával, illetve a „közös szellemi tulajdon" elfogadásával Ausztria és Magyarország kétoldalú egyezményt kötött 1926. május 28-án Baden bei Wienben. Az 1927. január l-jével hatályba lépő ba- deni egyezmény rendelkezései értelmében a tisztán magyar szellemi tulajdont képező és a proveniencia-elv alapján Magyarországot illető levéltári állagokat Ausztria kiadta Magyarországnak. Az 1526-1918 közötti központi (közös) államigazgatás magyarországi hatáskörű szerveinek iratanyagait a két állam megoszthatatlan közös szellemi, tulajdonának nyilvánították. Ezt a levéltári anyagot meghagyták Ausztria birtokában és kezelésében, ugyanakkor a közös szellemi tulajdonból Magyarországot megillető jogok gyakorlására létrehozták a Bécsben működő magyar polgári és katonai levéltári delegáció intézményét.41

Ausztria zömmel 1927-ben, de még az 1930-as években is főleg a Haus-, Hof- und Staatsarchiv, a Hofkammerarchiv, kisebb mértékben a pénzügy-, a belügy- és az igazságügyi minisztériumok levéltáraiból adott át iratokat, amelyek három csoportra tagolódtak: 1. az egykori magyar szervek működése során keletkezett, később a bécsi központi kormányszervek irattárába került iratok, 2. a közös szervek Magyarországra vonatkozó, eredetileg is külön állagot (sorozatot) képező iratai, 3. a közös szerveknél tevékenykedett magyar tisztviselők hagyatékai. így kerültek az Országos Levéltárba pl. a következő levéltári anyagok: középkori oklevelek; a Bocskai-felkelés iratai; Metternich és József nádor levelezése; az 1848-1849. évi Honvédelmi Bizottmány iratai, köztük a Kossuth-levéltár

40 Sárközi, Illetékességi kör, 145.

41 Bővebben: Ress, Levéltári vagyon, 5-6.

214