Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)
V. A kultuszminisztériumi felügyelet és a közgyűjteményi integráció korszaka (1922-1949)
sányi Béla egyetemi tanulmányok végzése címén egy évet tartózkodott Berlinben, Kapossy János hat hónapos bécsi és németországi tanulmányutat tett, és Jánossy Dénes is több hónapot dolgozott bécsi és németországi levéltárakban. Ebben az időszakban hosszabb-rövidebb ideig a Bécsi Magyar Történeti Intézetben tevékenykedett — volt aki többször is — Fekete Lajos, Herzog József, Mayer Béla, Paulinyi Oszkár, Pleidell Ambrus és Varga Endre is.38 Csánki Dezső főigazgató 1926-ban és 1927-ben is több hetet kutatott észak-olaszországi levéltárakban, Mályusz Elemér 1926-ban Bécsben, Fekete Lajos Velencében töltött el kutatással több hetet, Paulinyi hat héten át a bajor levéltárügyet tanulmányozta, míg Kapossy fél évig külföldi művészettörténeti tanulmányúton volt. 1927-ben Paulinyi részt vett a német levéltári kongresszuson. Fekete Lajos 1928- ban is elutazhatott külföldre, Tirscher Jolán 1930-ban a Bécsi Magyar Történeti Intézetben töltött el egy évet ösztöndíjjal, míg Szabó István 1932- ben kutathatott három hónapon át Bécsben szintén a Magyar Történeti Intézet tagjaként. (A felsorolás nem teljes.) A külföldi kiküldetések alapvetően a Magyar Történelmi Társulat keretében folytatott kutatómunka érdekében álltak, de pl. Fekete Lajos esetében konkrétan az Országos Levéltár kiadványkészítő tevékenységét is szolgálták. A bécsi intézetbe 1924-től küldött fiatal szakemberek feladata elsősorban az volt, hogy a levéltári kutatások módszereit megismerjék, de kifejezetten levéltári szakmai tapasztalatszerzési tanulmányút csak Paulinyi Oszkár két németországi kiküldetése volt. A külföldi utak tudományos és szakmai haszna elvitathatatlan, de kétségtelen az is, hogy a csekély létszám és a tisztviselők gyakori távolléte egyaránt közrejátszott abban, hogy a levéltári feldolgozó munkák lassan haladtak. A levéltári anyag gyarapodása és csökkenése, állományvédelem Az új épületben berendezett raktárak korlátozott volta miatt a levéltár csak részlegesen tudott eleget tenni az 1922:XIX. tc.-ben előírt iratátvételi kötelezettségének. Állandó és egyre erősödő panasz volt az éves jelentésekben az, hogy mivel a Hadtörténelmi Levéltár még nem költözött ki az épületből, a negyedik emeleti raktárak nem állnak az Országos Levéltár rendelkezésére, így a levéltárérett (32 évnél régebbi) kormányhatósági iratok átvételére csak kevés lehetősége maradt, a Nemzeti Múzeum Levéltári Osztályának idehelyezése pedig további raktári férőhelyet vont el. A raktári férőhely hiánya mellett más ok is közrejátszott az iratátvételek 38 Károlyi, Bécsi intézet, 302-304. 212
