Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)
V. A kultuszminisztériumi felügyelet és a közgyűjteményi integráció korszaka (1922-1949)
ködtetését. Szöllősi ideiglenes nyugdíjazása után, 1932 áprilisától Szabó Károly foglalta el a helyét. A Gyűjteményegyetem keretébe tartozás és a fogalmazók szakvizsgakötelezettségének eltörlése bizonyos személyzeti problémákat okozott a levéltárban. Csánki ezekre világított rá 1930. február 22-én, Klebelsberg- nek írt levelében, amelyet dr. Zádor Anna napidíjasi alkalmazásának ügye inspirált.31 Csánki részletesen kifejtette azokat az okokat, amelyek miatt „az Orsz. Levéltár személyzetének [...] kialakulása némi aggodalommal" töltötte el. Leírta, hogy a levéltár személyzete igen kis létszámú, „ezért könnyen megtörténhetik hogy nagyobb állásainkat a [...] Gyűjteményegyetemben levő, sokkal nagyobb személyzetű többi intézetek lassan eltulajdonítják. [...] Csak egy-két magasabb tisztviselőnek kellene távozni, hogy majdan csupán alacsonyabb állásban levő tisztviselőink legyenek, akik [...] igen lassan tudnak majd magasabb állásba jutni". Ezután említette az értékes emberek távozását: „többé-kevésbé kitanult, már közép állásban levő s kiemelkedőbb képességű és tudású tisztviselőink más alkalmazást kapnak, és e címen is folyvást veszteségek érnek bennünket". (Csánki itt Paulinyi, Jánossy és Mályusz távozására utalt, erről alább szólunk majd.) Panaszkodott a jogászok létszámának csökkenése miatt is. A levéltárban „feltétlenül szükséges a jogi képzettség. Ma úgy állunk, hogy ha a három legmagasabb tisztviselő (Csánki, Döry, Herzog) távozik, nincs aki jogi dolgokban szakvéleményt adjon, holott jogi természetű véleményeket tőlünk szakadatlanul kémek. [...] Azelőtt is voltak az Orsz. Levéltárnak filozófiát végzett (fogalmazói, azaz tudományos szakbeli) tisztviselői, de a levéltári úgynevezett fogalmazói vizsgán tanúságot kellett tenniük jogi képzettségükről. Ezek közé tartozom én is. Megdöbbennék azon a gondolaton, ha nem kellett volna alaposan megtanulnom pl. a régi köz-, magán- és egyházjogot, és magyar jogtörténetet. A mostani fiatal tudományos tisztviselők közül csupán dr. Szabónak van jogi képesítése [...] Az Orsz. Levéltárnál a bölcsészeti doktorátus, különösen ha ebben nincs benne a diplomatika, — egyoldalú és elégtelen". Csánki a világháború előtt már hangoztatott, a nők alkalmazása elleni aggályaival folytatta levelét. „A színvonal hanyatlásának tartom, hogy most már [...] leányok (vagy ami még rosszabb lesz, esetleg asszonyok) is bekerülnek az Orsz. Levéltárnak [...] tudományos személyzetébe. Szerény nézetem szerint a leányok szellemi és testi alkotása gyöngébb mint 31 A levél, amelyből az alábbiakban idézünk, megtalálható: MOL - K 636 - 1929/1930 - 430-1-8/1930. 209