Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

V. A kultuszminisztériumi felügyelet és a közgyűjteményi integráció korszaka (1922-1949)

a fiúké. S eltekintve attól, hogy nemük miatt alig lehet őket egyedül be- bocsátani raktárakba, az egész szolgálatnál szinte kikényszerítik a különös bánásmódot, és még helytelenebb, ha egy ilyen nő esetleg testi bájaira is alapítja a kollegáival való viszonyt. E pontnál nem hallgathatom el szörnyülködésemet, mikor nekem hírül hozták a fiúk, hogy Pálfy Ilona azt hirdette, hogy Excellentiád, midőn kinevezését megköszönte, megígérte volna neki, hogy Mályusz távozása esetén ismét előlép, holott még többen vannak előtte rangsor szerint, fiúk vagy leányok, a Gyűjteményegyetem intézeteinél, köztük a levéltárban is. Ez a nyilatkozata itt a legnagyobb visszatetszést keltette. És most az a hír, hogy újra egy leány fog — habár egyelőre csak díjnoki minőségben — hozzánk kerülni, hasonló érzelmeket keltett ebben a különben intelligens társaságban. Az a körülmény pedig, hogy ez a nő, mint a műtörténelem művelője jön közénk, [...] ezt a nyugtalanságot csak növeli. Mert hiszen van már nekünk egy műtörténész tisztviselőnk: Kapossy, akit egy ideig alig tudtunk ellátni szakjabeli tennivalóval, és egy időben más természetű munkára kellett befognunk. [...] S hogy mennyire vigyázni kell az Orsz. Levéltár színvonalára, az is mutatja, hogy régebben hét tud. akadémiai tagja is volt az Országos Levéltárnak [...], holott most csak egymagám vagyok". Csánki végül kijelentette, hogy a levéltár személyzete „mélyen átérzi és ápolja a munka közösségében és az intézet szeretetében is megnyilvánuló harmóniát és baráti viszonyt, és ezzel kapcsolatban nehezen viseli és kedvetlenséggel viszonozza női egyén és különösen ilyen női egyén alkalmazását [...] Kérem kegyeskedjék a [...] műtörténész nőnek az Orsz. Levéltárban való alkalmazásától kegyesen eltekinteni. Kapossyval, evvel a valóban kiváló kollegával majd ellátjuk mi az Orsz. Levéltárnak ez agendáit is". Zádor Anna végül nem lett az Országos Levéltár munkatársa.

A levéltár diplomás alkalmazottainak tekintélyes része bekapcsolódott a Történelmi Társulat égisze alatt Klebelsberg kezdeményezésére megindított XVIII-XIX. századi kutatásokba, így a Fontes sorozat munkálataiba, amelyek nagymértékben támaszkodtak a bécsi közös levéltárak anyagára. A társulat a bécsi levéltári kutatások céljára szervezte meg bécsi „levéltári misszió"-ját, illetve bécsi intézetét Károlyi Árpád, a Haus-, Hof- und Staatsarchiv nyugalmazott főigazgatója vezetésével. Az intézet fenntartását 1924-ben az állam vette át, ettől kezdve Bécsi Magyar Történeti Intézetként a Gyűjteményegyetem szervezetébe tartozó intézményként működött. A különféle témákban Bécsben kutató történészek, levél210