Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)
V. A kultuszminisztériumi felügyelet és a közgyűjteményi integráció korszaka (1922-1949)
korábbihoz hasonló másolatkészítési előírások voltak érvényben: térképek és tervrajzok másoltatását — egy 1900-ban kiadott belügyminiszteri rendelkezés alapján — a Kataszteri Térképtárral, illetve a Budapesti Államépítészeti Hivatallal végeztette el az Országos Levéltár, pecsétekről agyag- vagy gipszpacskolatot, valamint galvanoplasztikai másolatot nem lehetett készíteni. „Iratok, címerek, pecsétek, tervek stb. lefényképezése" addig, „míg az Országos Levéltár e célra berendezett műteremmel és állandó fényképésszel nem rendelkezik, csak akkor engedhető meg, ha a magánfelek maguk gondoskodnak fényképészről, aki a felvételt az Országos Levéltár helyiségeiben eszközli, vagy ha az Országos Levéltár egyik tisztviselőjének járó kocsi- és óradíjat fedezi" — olvasható a szabályzat szövegében. Az intézmény könyvtárát — mint korábban — elsősorban a levéltári tisztviselők használhatták „hivatalos teendőik végzésében [...] segédeszközül", de munkájukhoz szükséges mértékben — kizárólag a levéltár helyiségeiben — a kutatási engedéllyel rendelkező magánszemélyeknek is rendelkezésére állt.18 A levéltári palota berendezése, díszítése Az új épület részleges birtokbavétele után több mint két évtizednek kellett eltelnie, míg az Országos Levéltár teljesen magáénak tudhatta azt. Csánki idején, 1924 elején elkészült a második emeleti nagyobb raktár be- állványozása, és így május-június folyamán — ismét egyetemi hallgatók igénybevételével — lehetővé vált a földszinten és az első emeleten ideiglenesen tárolt iratanyagok végleges elhelyezése. Az év őszén a Belügyminisztérium kivándorlási osztálya végre kiköltözött az adminisztrációs épület második emeletéről, majd decemberben a negyedik emeleti nagy raktárt (egyelőre benne a lakókkal) adta át a Hadtörténelmi Levéltár. Két évvel később, 1926-ban sikerült újabb eredményeket elérni. Klebelsberg személyes közbenjárására az Országos Levéltár a negyedik emeleti nagy raktárért cserébe megkapta a Hadtörténelmi Levéltártól a harmadik emeleti kisebb raktárt. Ezután sor kerülhetett a harmadik emeleti kisebb raktár és a földszinti nagy raktár berendezésére is. Mindezek következtében 1926-ban az összesen tizenkét raktárszintből hét volt teljesen beállványozva. Klebelsberg ekkor megvalósíthatta régi tervét, és 1926 nyarán a Nemzeti Múzeum Levéltári Osztályát személyzetével együtt felköltöztette az Országos Levéltár épületébe. A kb. 1200 fm-nyi múzeumi iratanyagot a harmadik emeleti kisebb raktárban, a személyzetet pedig három 18 MOL-Y 1-34/1924. (812/1924.) 205
