Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

V. A kultuszminisztériumi felügyelet és a közgyűjteményi integráció korszaka (1922-1949)

második emeleti szobában helyezték el. (1931-1932-ben a harmadik eme­leten további három munkaszobát kapott a múzeumi levéltár.)19 Az 1926. évi raktárberendezések megvalósulása után több mint tíz évig újabb áll­ványozásra nem nyüt lehetőség, és hiábavalónak bizonyultak a Hadtör­ténelmi Levéltár kiköltöztetése ügyében tett kezdeményezések is.20 Klebelsberg fontosnak tartotta, hogy az új levéltárépület belső díszíté­se méltó legyen az intézmény rendeltetéséhez. Nemcsak a szükséges pénzt teremtette elő — a pénzszűke miatt gyakran nem is a szokványos módon —, hanem szellemi irányítója is volt az épület csarnokai, egyes termei és lépcsőháza művészi kiképezésének.21 Külön megbízást adott az Országos Képzőművészeti Tanács Bánffy Miklós vezette bizottságának a díszítési munkálatok művészeti irányítására. Klebelsberg már 1923-ban felkérte Dudits Andor festőművészt a magyar történelem egyes — Kle­belsberg és Csánki által meghatározott — jeleneteit ábrázoló, az admi­nisztratív épület csarnokait, a tanácstermet és a kutatótermet, valamint a lépcsőház mennyezetét díszítő freskók elkészítésére. Róth Miksa iparmű­vész kapott megbízást az iparművészeti munkák megtervezésére és irá­nyítására. Dudits a freskók festését 1929-ben fejezte be. Művéért megkap­ta az 1929. évi állami nagy aranyérmet. A kapubejárat belső részének két oldalán faliképen örökítette meg az épület emeléséről döntést hozó gróf Khuen-Héderváry Károly egykori miniszterelnököt és az épületet befeje­ző gróf Klebelsberg Kuno kultuszminisztert (mindkettőjüket páncélos vi­tézként), valamint szerzetes alakjában Pecz Samu építészt és önmagát. Ebben az évben befejeződtek az iparművészeti munkák is, például üveg­tetőt kapott az első emeleti kutatóterem, a tanácsterembe és a kutatóte­rembe tölgyfa ajtók, lambériák és bronz csillárok kerültek, díszfestéssel csinosodtak a csarnokok és a folyosók, a tanács- és kutatótermek, vala­mint a lépcsőház falai. Színes ólomüvegből készült a csarnokok és a lép­csőház 27 ablaka, amelyeket a történelmi Magyarország szabad királyi és más városainak címerképei díszítettek. Egy évvel később, 1930-ban befe­jezték a földszinti kisebb raktár Bécsi kapu téri végében kialakított kiállí­tóterem berendezését is. A kor hivatalos ízlésének megfelelő berendezést 19 Borsa, Épületek, 36-37.; 1924. évi jelentés, 308-309.; 1926. évi jelentés, 328-329.; Bakács, Múzeumi levéltár, 38-39. 20 Borsa, Épületek, 38.; 1930. évi jelentés, 148. 21 Róth Miksa visszaemlékezésében megírta, hogy Klebelsberg a levéltár belső díszítését „nagy történelmi tudásával, művészettörténeti tájékozottságával és finom művészi ér­zékével ő maga irányította. [...] az éveken át tartott munka folyamán hetenként leg­alább kétszer felkeresett bennünket munka közben, és a legnagyobb érdeklődéssel kí­sérte figyelemmel a folyamatban lévő munka kialakulását". Idézi: Patakiné, Levéltár, 9. 206

Next

/
Thumbnails
Contents